Nem könnyű manapság jól járni a magyar turistáknak egy-egy külföldi utazás esetén a pénzváltással, különösen úgy, hogy nemzeti valutánk árfolyama akár egy napon belül is jelentős fel-le mozgásokat produkálhat. Sovány vigasz, hogy a hazánkba érkező külföldiek az itthoniaknál is cudarabb átváltási anomáliákkal találhatják magukat szemben, akár egy népszerű hétvége, akár egy nagyobb ünnep alkalmával. Mondhatjuk persze, hogy minden euró, dollár, font vagy akár zloty, korona jól jön, amit a turista nálunk költ el. Ám cseppet sem mindegy, hogy fizetéskor mennyire mélyen kell a zsebébe nyúlnia, s milyen élményekkel távozik Budapestről.
Amikor a magyar turista utazik külföldre, érdemes itthon, a hazai pénzváltóknál (s nem a bankban) valutát váltania, de hasznos, ha a kinti költéseit bankkártyával is kombinálja. Ez utóbbi esetben viszont nem a készpénzkiadó automaták használatára érdemes koncentrálni – főként a többszöri átváltás és más banki költségek miatt –, hanem a kártyás vagy még inkább a már terjedő telefonos fizetésre. Miközben egyre jelentősebb szeletet hasítanak ki a pénzváltás piacából a fintech cégek, amelyek jellemzően olcsóbbak a bankoknál és a banki hátterű valutaváltóknál is.
Abban az esetben viszont, ha egy külföldi érkezik Budapestre, már a repülőtéren észnél kell lennie. Bár elképzelhető, hogy a landolás után a szállásig a turista még elboldogul a bankkártyával, a gondos vendég gyakran mégis vált valamennyi készpénzt is. Többségük már a repülőtéren felkeresi az első pénzváltót, s fogalma sincs arról, hogy a város központjához közeledve mennyivel jobban járhatna. Az szinte természetes, hogy a külföldiek rosszabbul jönnek ki a pénzükből, ha a magyarországi valutaváltóban adják el saját bankjegyeiket, ahogyan mi is kevesebb helyi fizetőeszközt kapunk külföldön a forintjainkért, mint itthon. Mindez azonban nem indokolja azt a megoldást, amikor az exchange money feliratú bódékban már-már megbotránkoztatóan magasra srófolják az eladási és vételi árfolyam közötti különbözetet.
