A 2050-es klímacélok csak összefogva érhetőek el

Kaderják Péter államtitkár kezdeményezésére egyeztetés-sorozat indult a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása érdekében.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kezdeményezésére egyeztetés-sorozat indult a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása érdekében – közölte a szaktárca kedden az MTI-vel.

Közleményük szerint az első online megbeszélésen a legnagyobb energetikai vállalatok – az MVM Csoport, a MOL Csoport, a MET Csoport, az E.ON Hungaria és az Alteo Energiaszolgáltató – vezetői vettek részt kedden.

Kaderják Péter az egyeztetés során ismertette a kormány energia- és klímastratégiai elképzeléseinek legfőbb elemeit, a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet, majd kiemelte, hogy a 2050-es klímacélok csak összefogva érhetőek el.

„A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás közös ügyünk, amelyből képességeihez és lehetőségeihez mérten mindenkinek ki kell vennie a részét. A jelenlegi járványhelyzet alapvetően nem lassíthatja le a hosszú távú klímacélok elérése érdekében tervezett lépéseket” – jelentette ki az államtitkár.

Magyarország célkitűzése, hogy 2050-ig klímasemleges országgá váljon anélkül, hogy az átmenet terheit a legnagyobb szennyezők helyett a felzárkózó országoknak, a magyar embereknek kelljen viselniük. Az ITM az idei év végéig kidolgozza a széles körű társadalmi támogatottsággal bíró vállalás teljesítéséhez szükséges hosszú távú, átfogó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

A klímasemleges gazdaságra való átállás szempontjából kulcsfontosságú az energetikai vállalatok határozott szerepvállalása. Az első Klímareggelin az energetikai vállalatok vezetői ismertették cégük klímaváltozáshoz kapcsolódó hosszú távú stratégiáit és tervezett hozzájárulásukat a közös cél eléréséhez.

Az ITM további egyeztetéseket tervez az érintett iparági, érdekképviseleti és civil szervezetekkel, amelyek a kerekasztal-beszélgetések során megfogalmazott javaslataikkal hozzájárulhatnak a szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia megalkotásához – közölték.