A társadalom fizette meg Gyurcsányék számláját

A DK elnöke 2009 februárjában mint kormányfő jelentett be brutális megszorítócsomagot, amelyet a következő hónapokban újabb megszorítótervek, lépések követtek.

Budapest, 2009. február 16. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évindító beszédét tarja az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Beliczay László Fotó: MTI/Beliczay László

A veszélybe került munkahelyek után fizetendő közterhek elengedése, az adóbefizetési határidők eltolása, a végrehajtások és a felszámolások elhalasztása, a rezsi- és a lakáshitel-törlesztések felfüggesztése – ezekkel az intézkedésekkel orvosolná Gyurcsány Ferenc (képünkön) pártja azokat a nehézségeket, amelyeket a koronavírus-járvány okoz. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke tegnap azt is mondta: szerintük – első körben – az állami kommunikációra szánt 150 milliárd forintos keret átcsoportosítása adhatná a gazdaságvédő lépések fedezetét.

Az ellenzéki párt javaslatai több ok miatt is figyelemre méltók. Egyrészt azért, mert igen nagyvonalúak, költségvetési hatásuk minden bizonnyal messze túlmutatna a megnevezett 150 milliárd forinton. Másrészt azért, mert Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként és akkori pártja még kormánypártként egészen más utat választott az aktuális, vagyis a 2008-as gazdasági visszaesés hatásainak kezelésekor.

Fotó: MTI/Beliczay László

A DK mai elnöke 2009 februárjában mint kormányfő jelentett be brutális megszorítócsomagot, amelyet a következő hónapokban – ahogy arról a korabeli híradások részletesen beszámoltak – újabb megszorítótervek, lépések követtek, immár Bajnai Gordon miniszterelnöksége mellett. Az intézkedések a társadalom egészét súlyosan érintették: jelentősen emelkedett az áfa és a jövedéki adó, s bár csökkent a járulék, a korábbi különadók jórészt beépültek az általános szabályok közé. Ezek mellett megszüntették a 13. havi nyugdíjat, megemelték a nyugdíjkorhatárt és az úgynevezett svájci indexálás kiiktatásával átalakították a nyugdíjszámítási módszert, de korlátozásokat vezettek be a közszférában is. A megszorítások sorát az általános, országos ingatlanadó bevezetése tette teljessé, ez az elvonás azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése miatt 2010-ben már nem válhatott a hazai adórendszer részévé.

Pár hónap múlva – a kormányváltás után – Orbán Viktor miniszterelnök is tartott egy beszédet a képviselőházban, az ott bejelentett intézkedések szintén a válság kártételeinek kezelését, a gazdaság talpra állítását tűzték ki célul. Az akkor közölt 29 pont között olyan utóbb emblematikussá vált kormányzati lépések szerepeltek, mint az egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása, a nagy összegű gyermekkedvezmények bevezetése, a pálinkafőzés adómentessé tétele, a bankadó beiktatása, a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása, az óriási végkielégítések adójának törvénybe foglalása, a rezsidíjak megfékezése vagy az illetékmentes öröklés, ajándékozás kiterjesztése.