Két esztendővel ezelőtt nagyjából 2800 helység költségvetését segítette az iparűzési adó, ám nem mindig nagy összeggel. A pénzügyi tárca kimutatása szerint például Kovácsszénája 3850 forintot látott ilyen címen, de Komlósdon és Óbányán sem érte el a tízezer forintot az éves hipabevétel. További 15 település százezer forint alatti összeghez jutott az ipart űző helybeli cégektől. Százezer és egymillió forint közötti summát eközben 201 helyhatóság könyvelhetett el.
Miközben a bevételi lista alján csak községek szerepelnek, a tetején kizárólag a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és előttük is természetesen Budapest áll. A kimutatás szerint a fővárosnak 2018-ban majdnem 149 milliárd forintra rúgó hipabevétele volt, ami több mint 12 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbi összeget. A második helyen a maga 21,6 milliárdos tételével Győr városa szerepelt, a harmadik 18,1 milliárddal Székesfehérvár, a negyedik 15,2 milliárddal Debrecen volt. Tízmilliárd feletti bevételt Miskolc, Kecskemét és Szeged mutathatott még fel. A fővárosi kerületek közül a XI.-nek volt 2018-ban a legnagyobb hipabevétele, szám szerint 9,2 milliárd forint. A sor végén ez ügyben a XXIII. kerület állt a maga 1,8 milliárdjával, de kétmilliárd alatt marad az éves iparűzésiadó-bevétel az V. és az I. kerületben is.
Hogy a nagyvárosokon kívül is van gazdasági élet, azt pontosan megmutatja, hogy a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és Budapest mellett az első harmincba három kisebb város is bekerült. Nyolcmilliárdot meghaladó bevételével Budaörs éppen csak kiszorult az országos első tízből, de Kazincbarcika és Paks is sokra mehetett a 2018-as bőven négymilliárd feletti summájával.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!