Egy év alatt tíz százalékkal nőtt az önkormányzatok fontos bevétele

Egy év alatt 11 százalékkal nőtt 2017-ről 2018-ra az országos iparűzésiadó-bevétel, két esztendővel ezelőtt így már 711 milliárd forint érkezett a helyi vállalkozásoktól az önkormányzatokhoz. A tetemes summa több mint ötöde a fővárosi önkormányzat kasszájába folyt be. A részletes adatok különösen amiatt a szakmai és politikai polémia miatt érdekesek, amely az adó átalakítását célzó javaslat napvilágra kerülése után indult meg.

16_iparuzesiado

Az utóbbi hetekig viszonylag kevés szó esett a nyilvánosság előtt a helyi iparűzési adóról (hipa), az önkormányzatokat megillető közteher ügyét a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslata, s az arra adott szakmai és nem utolsósorban politikai reakciók emelték a közbeszéd témái közé. A kormány tanácsadó testülete február elején tette közzé elképzeléseit az adónem megreformálásáról. Ezek szerint tulajdonképpen mérsékelnék a vállalkozások terheit, mégpedig nem is kevéssel: 10-15 százalékkal kevesebb adó futna be az önkormányzatokhoz, mint az új szabályok életbe lépése előtt. A kieső summa az előzetes számítások szerint 80-120 mil­liárd forint is lehet. A javaslat megfogalmazói szerint ugyanakkor az önkormányzatokat nemigen érné veszteség, hiszen az új rendelkezések célja éppen az, hogy újabb fejlesztések valósuljanak meg Magyarországon, az újabb fejlesztés pedig újabb adóbevételt hoz a helyhatóságoknak. A hipaösszegeket a gazdasági növekedés egyébként is évről évre feljebb és feljebb löki. Az ellenérv röviden úgy foglalható össze: ha a települések kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, ­értelemszerűen kevesebb jut fontos helyi közszolgáltatásokra. Felvethető ellenben újabb szempontként az is, hogy az önkormányzatoknak is ki kell-e venniük a részüket a gazdaság fejlesztéséből, a magyarországi vállalkozások helyzetbe hozásából, s így az adócsökkentésekből.

E polémia miatt vált igazán érdekessé, mekkora bevétel is folyik be pontosan helyi iparűzési adóból az önkormányzatokhoz – részletes adatok ez ügyben 2018-ból állnak rendelkezésre. Abban az esztendőben 711 milliárd forint érkezett a hazai önkormányzati szférához. A summa említésekor két fontos mozzanatot érdemes megjegyezni. Az első az, hogy a 2018-as bevétel 72 milliárddal haladta meg a 2017-es országos összeget, az emelkedés tehát 11 százalékos volt. A másik lényeges tény az, hogy a kérdés messze nem érinti az összes hazai települést: iparűzésiadó-bevételhez 2018-ban nagyjából az önkormányzatok több mint tíz százaléka saját döntése vagy helybéli vállalkozások hiányában nem jutott.

Két esztendővel ezelőtt nagyjából 2800 helység költségvetését segítette az iparűzési adó, ám nem mindig nagy összeggel. A pénzügyi tárca kimutatása szerint például Kovácsszénája 3850 forintot látott ilyen címen, de Komlósdon és Óbányán sem érte el a tízezer forintot az éves hipabevétel. További 15 település százezer forint alatti összeghez jutott az ipart űző helybeli cégektől. Százezer és egymillió forint közötti summát eközben 201 helyhatóság könyvelhetett el.

Miközben a bevételi lista alján csak községek szerepelnek, a tetején kizárólag a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és előttük is természetesen Budapest áll. A kimutatás szerint a fővárosnak 2018-ban majdnem 149 milliárd forintra rúgó hipabevétele volt, ami több mint 12 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbi összeget. A második helyen a maga 21,6 milliárdos tételével Győr városa szerepelt, a harmadik 18,1 milliárddal Székesfehérvár, a negyedik 15,2 milliárddal Debrecen volt. Tízmil­liárd feletti bevételt Miskolc, Kecskemét és Szeged mutathatott még fel. A fővárosi kerületek közül a XI.-nek volt 2018-ban a legnagyobb hipabevétele, szám szerint 9,2 milliárd forint. A sor végén ez ügyben a XXIII. kerület állt a maga 1,8 milliárdjával, de kétmil­liárd alatt marad az éves iparűzésiadó-bevétel az V. és az I. kerületben is.

Hogy a nagyvárosokon kívül is van gazdasági élet, azt pontosan megmutatja, hogy a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és Budapest mellett az első harmincba három kisebb város is bekerült. Nyolcmilliárdot meghaladó bevételével Budaörs éppen csak kiszorult az országos első tízből, de Kazincbarcika és Paks is sokra mehetett a 2018-as bőven négymilliárd feletti summájával.