Előtérbe kerülhetnek a családi házak

Ismét a családi házak kerülhetnek túlsúlyba az új lakások köré­ben, mivel az ötszázalékos lakás­áfa kivezetése leginkább a nagy, fejlesztői lakásépítéseket veti vissza. Miközben a vidék Magyarországán egyébként is a családi házas építési forma a jellemző, a kisebb településeken a különböző otthonteremtési és családtámogatások jelentős segítséget nyújtanak az építkezőknek. Ráadásul még a járvány is közrejátszik az építések alakulásában.

2020. 03. 18. 15:24
Néhány alapvető szempont betartása is elég ahhoz, hogy megfeleljen az új ház az előírásoknak Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már a múlt év folyamán kirajzolódott, amit aztán az éves lezárt statisztikák látványosan megmutattak: 2019 lesz a csúcsév az új lakások esetében. A tetőzés végül 21 127 átadott lakást jelentett, amiből 10 116 volt családi ház. Szám szerint ez utóbbi kimagaslóan sok önálló otthont jelent – egy évtizede nem haladta meg az új családi házak száma a tízezres szintet –, arányaiban ugyanakkor jól látszik a fejlesztői, nagy léptékű lakásépítések dominanciája. Az összes új lakáson belül a családi házak legutóbb 2015-ben tettek ki markáns, 55 százalékos túlsúlyt – igaz, ez a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az ötszázalékos áfa bevezetése előtti évben mindössze 4204 önálló lakóházat jelentett. A 2016-tal kezdődő, bővített otthonteremtési program aztán mindkét szegmenst, azaz a családi házakat és a nagy társasházilakás-építéseket is fellendítette, de összességében utóbbiakat jobban.

– Az új lakások értékesítésére vonatkozó áfakulcs visszatérése a 27 százalékos szintre lehűtötte a vállalkozók építési kedvét. Az ebben jelentkező visszaesés miatt az építőipari kapacitások egyrészt felszabadulnak, másrészt pedig, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, inkább a saját célra épülő, főként családi házak megépítésében koncentrálódnak – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki felhívta a figyelmet a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alakulására is.

Ezek alapján a múlt évhez viszonyítva a legtöbb településtípus esetében csökkent az építési engedélyek száma, a legkisebb településeken nőtt. A községekben a 2019-ben építési engedélyt kapó mintegy hatezer lakásból több mint 4318 önálló házat takar.

– Értelemszerűen ezeken a településeken eleve a családi ház a bevett lakhatási forma, társasházi lakások nem nagyon épülnek, legfeljebb agglomerációs övezetekben. A kistelepüléseken épülő családi házak viszont most többlettámogatásokra jogosítják az építtető családokat: a falusi csok, a maximum ötmillió forintos áfa-visszatérítés mind-mind olyan extra támogatási formát jelent, amelyet máshol nem lehet igénybe venni – mutatott rá a hirdetési oldal szakértője, hozzátéve, hogy az ötszázalékos lakásáfa kivezetése inkább a nagyvárosokban vetheti vissza a családiház-építési kedvet.

A jelenleg elérhető otthonteremtési támogatások különösen a falusi építkezéseket segítik
Fotó: Havran Zoltán

Balogh László hangsúlyozta: a kistelepüléseken – indirekt formában – a kedvezményes áfa gyakorlatilag továbbra is igénybe vehető az ötmillió forintos áfa-visszatérítés formájában.

– A családtámogatások részben kompenzálhatják a nagyobb településeken építkező családokat is. A malmukra hajtja a vizet az is, hogy a nagyobb lakásfejlesztések építési lendülete várhatóan megtörik, így komoly kivitelezői kapacitások szabadulhatnak fel, ami az árak mérséklődésével is együtt járhat. Így összességében nem biztos, hogy romlik a helyzetük. Ugyanakkor van valami, amiben a kistelepülések előnyét szinte sosem lehet behozni: a telekárak. A nagyvárosi építkezésre alkalmas telkek ára belátható időn belül többszöröse marad a kis községek, falvak árainak – mutatott rá.

A szakember szerint egyre több a kérdőjel a lakáspiacon és az építőiparban.

– A koronavírus-járvány biztosan kiesést okoz mindkét területen, azaz a nagyobb lakásfejlesztésekben és a kisebb, családi házas beruházásokban egyaránt. De szerintem a kisebb projekteken belül, vagyis a családi házak építésében a visszaesés kisebb lesz. Itt sokkal kezelhetőbbek a kockázatok, az építőipari szakemberek pedig akkor keresnek pénzt, ha folyik a munka. Ez is a családi házak építése irányába billenti a mérleg nyelvét. A korábbi évekből áthozott csúszások miatt idén talán még több lesz az átadott társasházi lakás, mint a megépülő családi ház, de 2021–2022-ben a családi házak lehetnek többségben – mondta Balogh László, hozzátéve, hogy normális esetben azzal érdemes számolni, hogy a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján megépíthető családi házak bő kétharmada épül meg egy-két éven belül.

A Magyar Nemzeti Bank a múlt év végi Lakáspiaci jelentésében már jelezte, hogy idén elsősorban a vállalkozói lakásépítésekben várható nagyobb visszaesés, míg a családi házak építése jelentősebb arányt érhet el, részben a családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően. Eszerint az idei évtől némi lassulás várható a lakásátadásokban, amire hatással lesz a visszaemelkedő áfakulcs és a 2021-től szigorodó energetikai követelményrendszer is. A jegybank összességében 2020-ban 18 500, 2021-ben pedig 16 ezer új lakás átadására számít – ezekben a számokban pedig minden bizonnyal magasabb arányt képviselnek majd a családi házak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.