Történelmi léptékben is ritkán látott összeomlás zajlott a részvénypiacokon csütörtökön: az amerikai S&P 500 és a Dow Jones indexek 10 százalékkal kerültek lejjebb – ekkora egynapos zuhanásra még a 2008-as válság alatt sem volt példa. Ráadásul az európai indexek között ennél nagyobb csökkenés is akadt, 11,5 százalékos értékvesztésével pedig a BUX is felállította csaknem harmincéves fennállásának negatív napi rekordját. Okként természetesen a koronavírust és a vele kapcsolatba hozott, a második világháború óta nem látott intézkedéseket említik.
Fotó: Reuters
Miközben a helyzet péntekre nem változott, sőt sok európai ország és az Egyesült Államok egyes államai további súlyos korlátozásokat vezettek be, a tőzsdék lényegében ugyanakkorát emelkedtek, amekkorát egy nappal előbb zuhantak. A legérdekesebb a milánói index 12 százalékos emelkedése, de itthon az OTP szárnyalása is érdekes jelenségnek tekinthető.
Az egymást követő két nap teljesen ellentétes mozgása alapján nyilvánvaló, hogy nem egyszerűen a koronavírus hatásáról van szó, de még csak arról sem, hogy konkrétan valamilyen, a piacokat megnyugtató intézkedés javította volna a hangulatot. A piacok szélsőséges mozgásainak megértéséhez meg kell nézni, mi történt az elmúlt hónapokban. A hosszú távú emelkedő trend tizenegy éve tartott, így sokan nem hitték el, hogy valaha jöhet még esés. A befektetők tavaly és 2020 első hat hetében korlát nélkül vásároltak, példátlan áremelkedést előidézve a részvénypiacokon, holott már akkor is látszott a kínai példa alapján, mivel járhat a járvány.
Azonban ahogy mondani szokták: magas lóról lehet nagyot esni, a rendkívül magasra szaladt árfolyamok hevesen is estek vissza. Ezt felerősíti, hogy sokan hitelre vásároltak részvényeket, de bizonyos mértékű esés után vagy pótbefizetést kell teljesíteniük vagy részvényeiket kényszerűen eladják, hiszen az alacsonyabb árakon nem fedezik a hitel összegét. Ezek az eladások ilyenkor kényszerűen zajlanak, ezért egyszerre rengeteg részvény érkezik a piacra, összerogyasztva az árat.
