Precedens értékű: Az Európai Bíróság Magyarország javára döntött

Amint arról korábban beszámoltunk, pert nyerhet a magyar állam a Tescóval szemben – a kedd reggeli döntés szerint minden korábbi támadás ellenére az Orbán-kormány mindvégig jogszerűen és megalapozottan alkalmazta a különadókat, mivel azok az ítélet szerint nem sértették a letelepedés szabadságának irányelvét, és alkalmazásuk nem minősült az érintett vállalkozásokkal szemben való hátrányos megkülönböztetésnek – közölte a Magyar Nemzettel az Európai Bíróság.

Arányosság, nem kivételezés

Az uniós testület megítélése szerint tehát az akkori kifogásokkal ellentétben a kereskedelmi különadó mégsem jelentett a kisebb magyar vállalkozásoknak külön előnyt. A testület emlékeztetett arra, hogy az adók nem tartoznak az EUM-Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá, hacsak nem ilyen intézkedés finanszírozását szolgálják. Azt is megemlítik, hogy nem csak a magyar tulajdonú cégeknek járt a progresszív adó legalsó sávjához rendelt 0 százalékos fizetési kötelezettség, ez a kulcs minden, a piacon lévő más cég számára is adott lehetőség volt.

Luxemburgban inkább elismerték, hogy a 2010-től alkalmazott adópolitikánk jogszerűen alakult át úgy, hogy a több országból is bevétellel rendelkező külföldi cégeknek jobban hozzá kellett járulniuk az államkasszához, mint a kisebb forgalmú, kevésbé válságálló kicsiknek.

Az ítészek több szempontból, négy irányelv vizsgálatával sem találtak az uniós joggal ütköző kivetnivalót a magyar különadókban, annak ellenére sem, hogy a nagy cégek határozottan lobbiztak Brüsszelben a közteher bevezetése és az első befizetett milliárdok után. A kiskereskedelemben a piac több mint a felét ma is lefedő, nagy alapterületű hiper- és szupermarketeket üzemeltető multik köre azzal is érvelt, hogy a hazai kis- és közepes cégek pozíciójához, az önálló kisebb boltokhoz, azok versenyhelyzetéhez képest semmiben nem különbözik az ő helyzetük, így az sem jogos, hogy mélyebben zsebbe kell nyúlniuk.

A különféle támadásokra meglehetősen határozott választ adó EU-s bíróság a döntését azzal támasztotta alá: a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert és alkalmazhatnak progresszív adóztatást az árbevétel tekintetében, ha az semleges megkülönböztető ismérvnek minősül, vagyis csak a cégek piaci részesedésének megfelelően van szerepe a kérdésben.

Példaértékű az unióban

A mai ítélet precedens értékű egyrészt itthon: várható, hogy nem csupán a Tesco és a Vodafone, hanem más cégek esetleges hasonló tárgyú eljárásában is az államnak kedvez a luxemburgi álláspont. Nem lenne meglepő, ha itthon jelenleg is folyamatban lennének jogi, esetenként felfüggesztett ügyek a sávos adókulcsú különadók kapcsán, például más áruházláncok érintettségével, ezeket ugyancsak befolyásolhatja a mostani határozat.

Ráadásul más tagállamok is feszült figyelemmel várták az EB keddi álláspontját, ami immár minden EU-s országban irányadóvá vált, eleddig ugyanis a számos politikai és profitszempontú támadás ellenére sem derült ki a különadókkal kapcsolatos egységes uniós nézet egyetlen ország esetében sem. Így például Lengyelországban is meghatározó a mai ítélet, ahol még 2017-ben találták az uniós joggal ellentétesnek az ottani kormány hasonló elképzeléseit, és Brüsszelben meg is akadályozták a magyar mintára tervezett progresszív kiskereskedelmi különadó bevezetését.

Pénzügyminisztérium: Nem emelhetnek kifogást a nagyok

A mai ítéletek egyértelműen megállapították azt, hogy a nagyvállalatok a jövőben nem emelhetnek kifogást azzal szemben, hogy arányosan több adót kell fizetniük, mint a jelentősen kisebb gazdasági potenciállal rendelkező kisvállalkozásoknak – reagált a Pénzügyminisztérium a döntésre.

Itthon az ellenzék a „válságadó” bevezetése után vaskos támadássorozatot indított a kormány ellen és a multilobbi nyomására a Barroso vezette Európai Bizottság sem tétlenkedett: 2012-ben kötelezettségszegési eljárás alá vonta hazánkat a különadók miatt. Az eljárást viszont a következő évben eredménytelenül megszüntették, mivel a magyar kormány addigra kivezette a különadót.

Pénz nem jár vissza?

A londoni könyvelési botránya miatt korábban jelentős összegeket, és mostanra globálisan nagyarányú eladóteret veszítő Tesco számára az EB döntése nem csak az uniós megfelelőség miatt jelenthet fájó pontot. A nyilvános keresetből kiderül a mai ítélet előzménye: a Tesco úgy fogta perbe a magyar államot, hogy az érintett időszakban befizetett összesen mintegy 35,5 milliárd forintnyi különadó utáni adóellenőrzés megállapításait vitatta. A multilánc itthon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen indított pert a hivatal ügyeit tárgyaló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, megkérdőjelezve a cégnél a különadó miatt utólag elrendelt eljárást, mivel annak során a NAV további 1,39 milliárd forintos adókülönbözetet állapított meg. Ebben a perben hozza fel érvként azt a felperes Tesco, hogy a hazánkban alkalmazott különadó a kiskereskedelemben egyébként is vitatható, mivel sértheti a vállalkozások uniós irányelvek szerinti jogait. Ennek eldöntésére kérte a magyar bíróság a luxemburgi Európai Bíróság határozatát az adóról a közösségi szabályok, irányelvek mentén kialakított egységes uniós álláspont reményében.

A vállalat megkeresésünkre elzárkózott az itthon folyamatban lévő per részleteinek ismertetésétől, amely a fejlemények tükrében immár nem feltétlenül zárulhat a cég számára kedvező bírósági döntéssel. Az unió bírósága ugyanis határozottan visszautasította a több közösségi irányelvre építkező vállalati érvelést, megakadályozva, hogy a korábban Brüsszelbe kapaszkodó tőkeerős lobbisták hátba szúrják a kormányt, egyúttal megerősítve, hogy a magyar államkasszába különadó címén befolyt tízmilliárdok ezt követően is a megfelelő helyen maradnak.