Robotok is segítenek a járvány alatt

Lázat mérnek, diagnosztizálnak, kihozzák a gyógyszert vagy éppen megjósolják egy járvány terjedésének útját. A mesterséges intelligencia és a robotok a hétköznapokban és most, a pandémia idején is az emberiség segítségére vannak, igaz, még sok fejlesztés vár rájuk a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint. Keleti Ar­thur kibertitok-jövőkutató úgy véli, hogy a beszédfelismerő és az emberi viselkedést megtanuló rendszerek áttörést jelenthetnek.

Az egyszerűbb, rendszerezéssel járó feladatokat már nyugodtan rá lehet bízni a gépekre Fotó: Daniel Cavazos

Jó volna néhány munkát másra bízni – fordul meg időnként mindannyiunk fejében. Ez a „lustaság” vagy éppen a hatékonyság növelése iránti vágy késztette az emberiséget arra, hogy eszközöket, később gépeket készítsen, manapság pedig már algoritmusok, robotok is segítik az ember munkáját. A robotok – legyenek humanoidok, gépformájúak vagy láthatatlan szoftverek – képesek elvégezni egyszerűbb és összetettebb feladatokat is az egészségügyben, levéve a terhet a dolgozókról, és biztosítva, hogy a munkájukat fáradhatatlanul és mindig ugyanolyan minőségben látják el, részrehajlás nélkül, betartva a biztonsági előírásokat.

– Nagyon sok feltételnek kell együtt állnia ahhoz, hogy egy fizikai térben mozgó robot végre tudjon hajtani akár a kórházakban összetettebb feladatokat. Ahogyan az embernek is sokat kell tanulnia az olyan feladatok elvégzéséhez, mint például a vérvétel vagy az ágyneműcsere, úgy a gépeknek is – mondta a Magyar Nemzetnek Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az informatikai biztonság napja, az ITBN alapítója.

– Fel kell ismerni a helyzetet és értelmezni kell: akit látunk, az beteg vagy orvos? Van-e valaki az ágyon vagy előttem? Hogyan mozog, mit csinál, mi a szándéka? A viselkedése hogyan változtatja meg az én viselkedésemet? Ezek csak az alapvető kérdések, amelyekre a robotoknak is százszázalékos biztonsággal tud­niuk kell a választ, de itt még nem tartunk. Egyszerűbb feladatokat viszont már végre tudnak hajtani. Képesek laborvizsgálati anyagokat, ágyneműt vagy gyógyszereket célba juttatni és csak az arra felhatalmazott személynek átadni, űrlapot kitölteni, de a gyógyszertárakban is segítenek a kiszolgálásban, és nem szabad megfeledkezni az ipari robotokról a gyógyszergyárakban – tette hozzá.

- A kórházi környezet viszont más. Ha egy kórházi folyosó vagy kórterem berendezése könnyíti a robot munkáját – pél­dául ugyanolyan ágyak és berendezések vannak benne, eligazodást segítő elemek veszik körül –, akkor bonyolultabb feladatokra is képesek az intelligens gépek. Vannak olyanok, amelyek az ágyak, illetve a lepedő alatt takarítanak, mások pedig kiviszik az ételt vagy egyéb tárgyakat a betegeknek. Vagyis képesek tájékozódni, elvégezni a feladatot úgy, hogy közben nem lökik fel az orvosokat, nem mennek neki a betegeknek, utaznak az emeletek között és közlekednek a folyosókon. Azt viszont látni kell, hogy ezek általában céleszközök, ma még meglehetősen költségesek és még nem tudják egy nővér általános feladatait átvenni – hangsúlyozta Keleti Arthur.

Az egyszerűbb, rendszerezéssel járó feladatokat már nyugodtan rá lehet bízni a gépekre
Fotó: Daniel Cavazos

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a robotoknak meg kell érteniük az emberi beszédet több nyelven, illetve élethelyzetben is, hiszen számunkra ez a legkönnyebb kommunikációs eszköz. Ez nagyon összetett feladat, a mesterséges intelligencia (MI-) fejlesztések egy különálló ága a természetes beszédfeldolgozás területe. Az MI és a gépi tanulás egyes területei viszont egymást segíthetik, például az egészségügyi robotok fejlesztésénél is, ami gyorsabb és biztonságosabb döntésekhez vezet.

Kínában például nem csak a járvány idején jelent problémát az, hogy a nagyszámú lakosságra sok helyütt – főleg vidéken – nagyon kevés orvos jut. Ilyen helyeken egyre gyakrabban azt a megoldást alkalmazzák, hogy egy – nem feltétlenül fizikai testet is öltő, inkább interneten kapcsolatot teremtő – robotot küldenek a helyszínre. Ez adott esetben nagyobb tömeg egészségi állapotát is felmérheti, a diagnosztizálás egy pontján pedig szükség esetén átadja a beszélgetést vagy adatokat egy orvosnak, de javasolhat gyógymódot is.

A mesterséges intelligencia előnye az emberrel szemben az, hogy fáradhatatlanul, kis hibaaránnyal nagy mennyiségű adatot képes gyorsan elemezni, gyakorlatilag bármikor. Kínában a koronavírus-járvány tombolása alatt az egyik CT-felvételeket elemző alkalmazást átnevelték a vírus tüneteinek a felismerésére, mégpedig nagy sikerrel. A tanítási folyamat során közel ötvenezer felvételt használtak fel. Az orvosokhoz képest nem azonosította nagyobb pontossággal a tüneteket, ám jelentős terhet vett le az emberek válláról azzal, hogy míg egy tapasztalt orvosnak tizenöt percébe kerül egy CT áttekintése, ezt az MI tíz másodperc alatt végrehajtotta.

Távműtét a fronton

Nem egészen új eljárás, mégis futurisztikusnak hat a távműtét. Az Egyesült Államok a hadseregben is alkalmazza azokat a rendszereit, amelyekkel lehetséges egy bonyolultabb operációt is elvégezni úgy, hogy az orvos nincs jelen, akár műholdas kapcsolaton keresztül távirányítja a műveletet. A munkában közreműködő robotkaroknak több feladatuk van. Feltérképezik a legegyszerűbb útvonalat, területet az adott lépés kivitelezéséhez, illetve kiszűrik a legapróbb kézremegést is, növelve a biztonságot és töredékére csökkentve a komplikációk kialakulásának esélyét.