Az egyetlen racionális megoldás a bankok részéről a jelenlegi járványhelyzetben a hitelezés – hangoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfólió keddi, a koronavírus-járvány gazdasági hatásait elemző online konferenciáján, amelyről a távirati iroda tudósított. Nagy Márton előadásában rámutatott: szemben az előző válsággal, most anticiklikus bankrendszer szükséges, a magyar bankrendszer képessége megvan erre, ehhez a támogatás a kormánytól és az MNB-től is adott.
A válságkezelésnél első a likviditáskezelés – emelte ki az MNB alelnöke –, ezért számos likviditásbővítő intézkedésről döntött a jegybank. Megjelentek a hitelezést ösztönző lépések is, az NHP Hajrá például hétfőtől elérhető, a keretösszegből idén mintegy kilencszázmilliárd forint felhasználására számítanak, a teljes keret jövő június-júliusra merülhet ki.
Az MNB felmérése szerint a koronavírus-járvány egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot, ami a bankrendszer összes, lakossági és vállalati ügyfelére kihat majd. A jegybank adataiból kiindulva a válság által leginkább érintett szektorok hitelállománya hét-nyolcszáz milliárd forintot tesz ki.
A vállalati szektor hitelei döntően rövidlejáratúak, ezek megújítása fontos, ahogy az is, hogy a bankrendszer készen álljon ezek megújítására – mondta a jegybankár. Kifejtette: a cégek nagyjából felénél merült fel likviditási nehézség, nagyobb részük hónapon belüli fizetési nehézséggel szembesülhet.
A háztartási szektorban az MNB is a munkanélküliség gyors emelkedését prognosztizálja, miközben a veszélyzóna ágazataiban van a sérülékeny lakossági hitelállomány mintegy hatvan százaléka – közölte Nagy Márton. Az ügyfelek romló vagy sérülő hitelképességére értékvesztést kell képezni a bankoknak, amelynek mértéke idén 300-350 milliárd forintos lehet. A hazai bankrendszer tavalyi 450 milliárd forintos eredménye idén az alappálya mentén megfeleződhet, recesszió esetén közel lehet a nullához.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója közölte: becslésük szerint a moratórium ötvenmilliárd forintos kamatveszteséget jelent a bankoknak. A járványügyi különadót fontos intézkedésnek nevezte, az alaphoz hozzá tud járulni a bankszektor. A különadó visszaigényelhetősége hosszú távon pedig nem növeli meg a bankok költségét sem, így azt nem terhelik át az ügyfelekre.
