Fontos tudnivalók az igényelhető bértámogatásról

Csütörtöktől igényelhető a Gazdaságvédelmi Akció részeként bevezetett állami bértámogatás. A legfeljebb havi 75 ezer forintos, nem adó- és járulékköteles nettó összeget közvetlenül az államtól kapja a munkavállaló, legfeljebb három hónapon keresztül. A Magyar Nemzet a rendelet alapján összeszedte a legfontosabb, gyakorlati tudnivalókat, a támogatás igénybevételének feltételeit.

Budapest, 2016. szeptember 10. Az újfajta húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

Bértámogatást ad az állam a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megőrzése érdekében a Gazdaságvédelmi Akció keretében. A támogatás akkor jár, ha a munkaadó csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a veszélyhelyzet alatt alkalmazottját, s célja, hogy a járványhelyzet előtti jövedelme ne csökkenjen. Ebben az esetben a munkaidő legalább felét, napi átlagban legalább négy órának megfelelő időt kell ledolgoznia a beosztottnak. A rövidített munkaidő nem haladhatja meg az alkalmazott válsághelyzet kihirdetése előtti óraszámának a hetven százalékát. Az állami bértámogatást közvetlenül a munkavállaló kaphatja, legfeljebb három hónapig. A támogatás alapjául a munkabér szolgál, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg vehető figyelembe, azaz bruttó 312 ezer, illetve nettó 214 ezer forint.

Ha egy munkavállaló a csökkentett munkaidőt vállalva a korábbi nyolc óra helyett naponta négy órát dolgozik, az ezért járó munkabért értelemszerűen továbbra is a munkáltatójától kapja meg. A teljes munkaidőért és a csökkentett munkaidőért járó fizetés közötti különbséget – a példánál maradva a fennmaradó négy óráért –, vagyis a korábbi bér ötven százalékát pedig hetven százalékban az állam fizeti. A havi nettó támogatást nem a munkáltatón keresztül, hanem közvetlenül, bankszámlára, vagy postai kézbesítéssel kaphatja az alkalmazott. Az állami hozzájárulás nem haladhatja meg a havi legfeljebb nettó 75 ezer forintot, az összeg köztehermentes. A bérarányos összeget április 16-tól igényelheti közösen a munkaadó és a munkavállaló

A munkavállaló akkor jogosult támogatásra, ha

vállalja, hogy csökkentett munkaidőben dolgozik, ami jövedelemkieséssel jár

vállalja, hogy a támogatási időszakot követően korábbi munkaidejében dolgozik tovább

egyéb, részmunkaidőért járó támogatást nem kap

a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése előtt megvolt jelenlegi munkaviszonya

nincs fizetés nélküli szabadságon

nem tölt felmondási időt

A munkáltatónak vállalnia kell,

hogy a támogatásra jogosultakat csökkentett munkaidőben foglalkoztatja

igazolja, hogy megalapozott a csökkentett munkaidő alkalmazása, és a járvány miatt vannak gazdasági nehézségei

már kimerítette a munkavégzés átütemezésének lehetőségeit

megtartja alkalmazotti létszámát legalább a támogatás idejét követő egy hónapon át, az összes telephelyén

az állami támogatással együtt a munkavállaló fizetése eléri az úgynevezett távolléti díjat

nem rendel el rendkívüli munkavégzést, azaz túlórát

a vállalkozás legalább hat hónapja működik

nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzési, vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásban

a munkaidőkeret lejárt, vagy már lezárták

nincs felszámolás, egyéb, kizáró eljárás alatt

További feltétele az állami támogatásnak, hogy a munkáltató a rövidített és a korábbi, teljes munkaidő között úgynevezett egyénifejlesztési időt határozzon meg. Ebben az esetben a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a kieső munkaidő harminc százalékában a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A fejlesztési időben is kötelező a munkavállalók bérezése.