Nagy a bizalom hazánk iránt

Rugalmasan és ügyesen reagált Magyarország a válság által megnövekedett finanszírozási igényekre: nagy tételben, igen kedvező kamattal bocsátott ki devizakötvényeket. A devizahányad ezzel együtt is alacsony maradt az államadósságon belül.

Állampapír, kötvény Fotó: Móricz-Sabján Simon

Kedvező kamatozás és magas befektetői érdeklődés mellett összesen kétmilliárd euró értékben bocsátott ki 6 és 12 éves futamidejű államkötvényeket az állam. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a hatéves lejáratú kötvény kamata mindössze 1,125 százalék: ilyen alacsonyan még sosem jutott forráshoz devizában a magyar állam. Az a tény, hogy a koronavírus-járvány és az általa okozott gazdasági válság idején ilyen alacsony kamaton ennyi kötvényt sikerült értékesíteni, nagyfokú befektetői bizalomról tanúskodik az ország iránt. (Összehasonlításként: az eurózónán belül a spanyol és portugál 10 éves kötvények hozama van nagyjából ekkora szinten, az olasz hozam ennél jóval magasabb, 2 százalék körüli).

A magyar állam az elmúlt években szinte kizárólag forintban bocsátott ki állampapírokat elsősorban belföldi szereplők számára, a lejáró devizakötvényeket nem újította meg, sőt visszavásárolta a következő években lejáró magas kamatú dollárkötvényekből. Ezáltal igen alacsony szintre esett az államadósságon belüli devizahányad, ugyanakkor a járvány okozta hatások, a gazdaság újraindításával kapcsolatos kiadások az eredeti tervekhez képest többletfinanszírozást igényelnek. Mint Varga Mihály pénzügyminiszter kifejtette, a járvány okozta világgazdasági bizonytalanságokra tekintettel Magyarországnak az az érdeke, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

A devizaadósság hányada az államadósságon belül a kibocsátások után is csak 17,7 százalék, míg tíz évvel ezelőtt ötven százalék körül volt. A mostani kötvénykibocsátás az államadósság hátralévő átlagos futamidejét és a befektetői összetételt is javítja. Varga Mihály kiemelte, hogy a kötvények kedvező fogadtatása a jól ütemezett piacra lépésnek és az átgondolt árazási stratégiának köszönhető.

A magyar állam előzőleg 2017-ben bocsátott ki eurókötvényt, melynek lejárata 7 év. Tavaly az eurózónában sosem látott mélységbe zuhantak az eurózónás országok kötvényeinek hozamai, ekkor értelemszerűen a jó gazdasági helyzetben lévő önálló valutájú országok is jó feltételekkel tudtak ilyen kötvényeket kibocsátani. Időről időre elő is jött a kérdés, hogy nem érdemes-e a magyar államnak is meglépnie ezt? A mostani, igen kedvező feltételekkel történő kibocsátás arra utal, hogy a legjobbkor sikerült e döntést meghozni.