A negatív kamatok és hozamok az utolsó néhány év „találmányai”, korábban még nem létezett ez a racionálisnak amúgy is nehezen tekinthető jelenség. A 2010-es évek közepén deflációs jelenségek (az általános árszínvonal csökkenése) mutatkoztak sok helyen (nálunk is), így a jegybankok még ezt a fegyvert is bevetették gazdaságélénkítésre, jóllehet hatása vitatott: a bankokat sokszor nehéz helyzetbe hozta, a lakosság pedig esetenként az elmaradt kamat pótlása végett is megtakarítani kezdett, ahelyett hogy fogyasztását növelte volna. A hosszabb lejáratú, elsősorban tízéves államkötvények esetében pedig a legstabilabb európai országok esetében jelent meg a negatív hozam, tulajdonképpen nehezen érthető módon, hisz így a befektetők azért vesznek meg egy kötvényt, hogy veszítsenek rajta.

Szijjártó Péter: Idén száz új gyár építése kezdődik el
Nagyon kevés ország mondhatja el magáról azt, amit mi.