Beszállt a magyar fogyasztóvédelem a közös vizsgálatba

Egyre szélesebb körű a hatóságok összefogása az online piac tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának kiszűrésére: legújabban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi területe is bekapcsolódott abba az uniós szintű ellenőrzés-sorozatba, amelynek során a koronavírus-járványban érintett országokban a veszélyhelyzet idején megtévesztő portálokat kutatnak fel.

Az eddigi tapasztalatok szerint – kihasználva az egyes termékek iránt megnövekedett keresletet – egyes kereskedők megtévesztő tájékoztatást adnak az árucikkek tulajdonságairól, nem törődve azzal, hogy a nem megfelelő védelmet nyújtó szájmaszk vagy fertőtlenítőszer használata súlyosbíthatja az egészségügyi kockázatokat – hívta fel a figyelmet a szaktárca. Az ITM szakmai irányítása mellett ezért február vége óta fokozott fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzéseket folytatnak a kormányhivatalok a hagyományos és az online kereskedelemben is.

– A több mint két hónapja zajló ellenőrzések során a fogyasztóvédelem mintegy 1200 üzlet és közel 600 webáruház gyakorlatát vizsgálta, próbavásárlásokkal is. A hatóság emberei a webáruházaknál gyakran tapasztaltak agresszív kereskedelmi gyakorlatot, különösen olyan kézfertőtlenítők esetén, amelyeknél laborvizsgálatok igazolták, hogy hatástalanok. Az online jogsértések miatt fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti eljárások is indultak, ezek során eddig mintegy 3,5 millió forintot bírságot szabtak ki – közölte a Magyar Nemzettel Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár. Megjegyezte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján változatlanul folyamatos hatósági jelenlétre van szükség a piac tisztítása, a fogyasztók biztonsága és a jogkövető vállalkozások védelme érdekében.

Mit vizsgál a fogyasztóvédelem?

A hazai ellenőrzések keretében a járványveszély miatt keresett termékekre vonatkozó ajánlatoknál a termékek tulajdonságaira vonatkozó állítások és ígéretek helytállóságát nézi a minisztérium IT laboratóriuma. Emellett azt is vizsgálják, hogy annak érdekében, hogy vásárlásra ösztönözzék a fogyasztót, a kereskedők nem gyakorolnak-e nyomást a rájuk, például azzal, hogy a termék készleten lévő, alacsony darabszámára figyelmeztetnek azt sugallva, hogy ha nem dönt gyorsan a vevő, elfogy a termék. Rendszeresen vizsgálják a szállítási idők megnövekedését és a rendkívüli áremelkedéseket is, amelyek elsősorban a szájmaszkok és kézfertőtlenítők esetén voltak jellemzőek. A járvánnyal összefüggő termékeket forgalmazó, újonnan létrehozott honlapoknál szinte minden esetben hiányzott a kötelező előzetes tájékoztatás a vállalkozás elérhetőségéről, az elállási és vitarendezési lehetőségekről.

Ezzel egy időben az Európai Bizottság kezdeményezett gyors, egyidejű online ellenőrzést az Uniós Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC Hálózat) keretében. A magyar csatlakozással nemzetközi szinten folytatódik a kiemelt ellenőrzés a virtuális térben.