Sokallják az egymillió napelemet és az életveszélyes tárolót

A karbonmentes gazdaság eléréséért folytatott erőfeszítések olykor átgondolatlanok lehetnek – erre mutat rá az angliai Kent grófságban található Faversham falu határába tervezett gigantikus napelempark és akkumulátortelepének példája. A helyiek nem szeretnék a hatszáz focipályányi létesítményt nézni a festői táj helyett, és az üzemi balesettől is tartanak. Nem biztos, hogy az ilyen méretű létesítményeknek már eljött az idejük, hosszabb távon az Európai Bizottság szerint sem az akkumulátor lesz a befutó. Nagy tételben a hidrogénes technológiák láthatják majd el az energiatárolást.

A rekorder akkumulátortelep Ausztráliában. Nagy-Britannia háromszorosan is túlszárnyalná Fotó: Reuters

A világ legnagyobb akkumulátortelepét építenék meg a festői brit falu, Faversham határában. A terv a lakosság félelmét, felháborodását és tiltakozását váltotta ki – számolt be a hírről a The Telegraph. A beruházás ahhoz szükséges, hogy az egymillió napelempanelből álló megújuló energiás parkot támogassa a rendszer kiegyensúlyozásában.

Tűzveszélyes és robbanhat is

A napelempark a délkelet-angliai Canterbury közelében négyszázötvenmillió fontból (mintegy száznyolcvanmil­liárd forintból), kilencszáz hektárnyi területen épülne a természetben, majdnem négy és fél méter magasra nyúlva. Ahhoz, hogy az akár háromszázötven megawatt tiszta energiát előállítani képes létesítmény kilencvenezer háztartást elláthasson, szükséges a hatalmas akkumulátortelep is. Ez huszonöt hektáron terülne el, és háromszor akkora lenne, mint a Tesla által Ausztráliába telepített lítiumionos akkumulátorpark.

A rekorder akkumulátortelep Ausztráliában. Nagy-Britannia háromszorosan is túlszárnyalná
Fotó: Reuters

A helyiek szerint ez nem biztonságos, mert ha tűz ütne ki, az a lítiumelemeket megtöltő tűzveszélyes elektrolitoldat miatt ellenőrizhetetlen folyamatokat, végső soron robbanást idézhetne elő. A helyi tájvédő szervezet képviselője elmondta, hogy szerte a világon előfordulnak tűzesetek a hasonló akkumulátortelepeken. Ki is számolták, hogy a kenti falu mellé tervezett létesítmény 602 tonna TNT erejével robbanna fel baj esetén, ami a hirosimai atombomba erejének huszada. A tűz és a robbanás mérgező gázok kiszabadulásával is járna. A tiltakozók nem a megújuló energia hasznosítása ellen vannak, ám, ahogyan a helyi országgyűlési képviselő fogalmazott, a brit karbonsemlegesség 2050-es elérésének ez nem lehet az ára. Még nem született meg a végső döntés a beruházásról, a Cleve Hill Solar Park jövője május 28-ig dől el.

A beruházó Hive Energy and Wirsol képviselője úgy nyilatkozott, hogy a biztonság elsődleges, egyeztettek a katasztrófa­védelemmel is. Hozzátette, hogy állami támogatás nélkül lenne a napelempark az Egyesült Királyság egyik legolcsóbb áramtermelője, a működése alatt pedig az önkormányzatok évente átlagosan egymillió font (négyszázmillió forint) bevételhez jutnának.

Rövidtávú megoldás

Az akkumulátorok rövidtávon jelentenek megoldást a megújuló energia tárolására, a rendszerek rugalmassá tételére – áll abban a dokumentumban, amelyet a minap tett közzé az Európai Bizottság. Az energia tárolásáról szóló tanulmány a közeljövő kétségtelenül megoldásért kiáltó problémájára keresi a választ: miként lehet tárolni a karbonmentesen, ám egyenetlenül termelhető, időjárásfüggő villamos energiát.

Kimondták: jelenleg túlzó az optimizmus a lítiumionos akkumulátortelepek újrahasznosíthatósága és élettartama kapcsán. Márpedig az ilyen rendszerek árának csökkenésével újabb nagyméretű és otthoni tárolók jelenhetnek meg a piacon. Ezzel együtt még sok kutatás szükséges a területen 2050-ig a tanulmány készítői szerint.

Az évszázad közepére az ipar, a mobilitás és a fűtés nagymértékben már az elektrolízis útján előállított hidrogénre fog támaszkodni. Az elektrolízishez olyan áramot használnak majd fel, amire éppen nincs igény. A becslések szerint ötszázötven gigawatt kapacitású elektrolizátorra lesz szükség unió­szerte. A hidrogén az előállítása mellett a tárolásában és a felhasználásában is rugalmas, hiszen elegyedik a földgázzal, ezért azzal hasonló módon kezelhető.

Kezdődhet a kísérlet

Magyarországon a tervek szerint 2040-re már 12 gigawatt napelemes kapacitás áll rendelkezésre, ami, ha egyszerre termel, akkor a mai napi csúcsfogyasztás kétszeresét állíthatja elő. Lehetőség lesz ugyan a felesleg exportjára, de kiszámíthatóbb az, ha betároljuk a zöldenergiát. A Nemzeti energia- és klímaterv hosszú távon a hidrogénes technológiákkal számol, hiszen ha sikerül a technológiai áttörés, akkor csökkenhet Magyarország földgázfüggősége, környezetbarátabbá válhat az energiatermelés minden formája, ideértve a közlekedést is.

Nemrégiben pályázatot is indított az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy azok a vállalatok, amelyek belevágnának az áram tárolásának hatékony megoldásába, anyagi támogatáshoz juthassanak. Négymil­liárd forintos keret nyílt meg, hogy válasz szülessen arra: biogáz vagy tiszta hidrogén előállításával hogyan tárolható akár szezonálisan is a tiszta, karbonmentes energia.