Magyarország az utóbbi tíz évben az élmezőnyben, pontosabban az első öt uniós tagállam között szerepelt a nem biztonságos termékek kiszűrésében. Egy, a piacfelügyeletről szóló közösségi rendelettel kapcsolatos jogharmonizációval a jövőben még hatékonyabbá válnak a fogyasztóvédelmi ellenőrzések az internetes kereskedelemben, ami az alapvető vásárlói biztonságot erősíti. Az is kedvező változásnak ígérkezik, hogy közösségi szinten egységesebben, a korábbiaknál nagyobb hatásfokkal járhatnak el a hatóságok olyan esetekben, amikor a nem biztonságos, élelmiszereken kívüli árucikkek forgalmazásának korlátozása vagy éppen a polcokról történő kivonása válik szükségessé. A veszélyes termékeket a laboratóriumokban rendszeresen szűrik, a jogharmonizációval viszont tovább erősödhet itthon a fogyasztói bizalom, mivel a cégeknek az eddigieknél határozottabb szabályokat kell betartaniuk, miközben a köreikben egyre nő az önkéntes intézkedések súlya is.
Ha a jövőben a piacfelügyelet veszélyes árucikket talál egy webáruházban, az egységes új eljárás szerint haladéktalanul konzultál a forgalmazóval, és felszólítja a megfelelő intézkedésekre. Ha ezt a vállalkozás nem teszi meg, akkor a szükséges következményekről a hatóság rendelkezik. A veszélyes árunak biztos, hogy nincs sok esélye: az eredmények alapján határozhatnak a forgalomból történő kivonásról vagy a vásárlóktól való visszahívásról is, illetve akár bírságolás is lehet a trükközés következménye.
Fotó: Reuters
Az online kontroll erősítésével ezentúl nemcsak a kifogásolt termékek miatt intézkedhetnek a hatóságok, hanem arra is lehetőségük lesz, hogy blokkolják a beszerzési forrást, vagyis a kereskedő weboldalát még határon átnyúló ügylet esetén is. A határozott lépéssel közvetlenül meg tudják akadályozni, hogy tovább terjedjen a kétes áru. Ez azért fontos fogyasztóvédelmi lépés, mivel jellemző, hogy a bolti kínálatból kikerülő ártalmas termékeket a webáruházakban értékesítik tovább, ám ezek elérésére sem lehetne lehetősége senkinek, ezt a módosítás segíthet megoldani. Az ilyen jellegű hatósági fellépéshez viszont az kell, hogy legalább két tagállam fogyasztóit érintse a jogsértés, amely például a csodát ígérő termékek webáruházaiban gyakran megvalósul. Az új passzusok rögzítik a tagállamok logisztikai szolgáltatóinak felelősségét is (kivéve a postákat). Ám a szállítás közreműködőire csak akkor terhelhető a veszélyesség miatti eljárás, ha az értékesítés többi érintettjével, például a gyártóval, importőrrel szemben nem tudnak eljárni.
