A Fidesz kiáll a büdzsé mellett, az ellenzék bosszúról beszél

A jövő évi költségvetésről szóló parlamenti vitában a kormánypárt képviselői arról beszéltek, hogy a törvényjavaslat segít megőrizni az eddigi eredményeket, valamint hozzájárul a gazdaság újraindításához, miközben jut elegendő forrás a járvány elleni védekezésre. Ezzel szemben az ellenzéki pártok politikusai hevesen bírálták a tervezetet.

– A járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása áll a jövő évi költségvetés fókuszában – mondta a Fidesz képviseletében Bánki Erik a 2021-es büdzsé parlamenti vitájában. Kiemelt cél, hogy a gazdaság visszaálljon az emelkedő pályára. Ezt szolgálja a jövőre is folytatódó, az ország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja, amely hangsúlyosan támogatja a munkahelyek megvédését és újak létrehozását.

A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései a GDP húsz százalékát mozgatják meg, amihez hasonlót vagy nagyobbat csak két EU-s tagállam indított, Csehország és Németország – emlékeztetett Bánki Erik.

A Fidesz szerint fontos a családbarát intézkedések megtartása

A kormánypárti politikus a távirati iroda tudósítása szerint fontosnak nevezte, hogy Magyarország ezután is családbarát legyen, ezért a gyermekek, családok támogatása elsődleges feladat. Jövőre a családi adókedvezményre és az első házasok adókedvezményére több mint 352 milliárd, a négygyermekes édesanyák szja-mentességének biztosítására pedig 24 milliárd forint jut – ismertette.

A kormánypárti vezérszónok megerősítette, hogy hogy 2021-től kezdve négy lépésben visszaépül a 13. havi nyugdíj. Amit a szocialisták elvettek a nyugdíjasoktól, azt a Fidesz–KDNP-kormány visszaadja nekik – közölte.

Bánki Erik kitért arra is, hogy a kabinet továbbra is hisz az adócsökkentés politikájában, a válságos időkben sem tágít korábbi ígéreteitől, példaként említve, hogy a kisvállalati adó (kiva) kulcsa a következő évben 11 százalékra mérséklődik. Hangsúlyozta, jövőre az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi dolgozók és a tanárok is több fizetésre számíthatnak. A Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos hitelesnek, megbízhatónak, betarthatónak nevezte a benyújtott költségvetést, hangsúlyozva: a járvány ellenére sem érdemes feladni azt a versenyelőnyt, amelyet a büdzsé első félévi beterjesztése jelent. – A kormány 2021-ben is támogatja a gyermekvállalást és -nevelést, az otthonteremtést, és ösztönzi a kistelepülések fejlesztését. Törekedni kell továbbá a teljes foglalkoztatottság elérésére, a munkahelyek megtartására és létrehozására – tette hozzá.

A Jobbik bosszúról és hadjáratról beszél

A bosszú költségvetésének, az önkormányzatok elleni hadjáratnak nevezte a 2021-es büdzsét a Jobbik vezérszónoka. Potocskáné Kőrösi Anita szerint a kormány a költségvetéssel közvetetten a magyar embereket bünteti azért, mert fel merték emelni az „Orbán-rezsim” ellen a hangjukat a tavalyi önkormányzati választáson, amely „valódi nemzeti konzultáció volt” – fogalmazott az ellenzéki politikus a távirati iroda tudósítása szerint.

A jobbikos képviselő kifogásolta, hogy ismét a tavaszi ülésszakon nyújtották be a költségvetést, holott a koronavírus-járvány hatásai még csak most kezdenek a felszínre kerülni. Szerinte csak abból látható, hogy a kormány számol a bizonytalansággal, hogy jelentősen csökkent a költségvetés átláthatósága. – Nem részletezik, mire mennyit akar költeni a kormány, csak sejteni lehet, hiszen az elmúlt években a „látványberuházások” és azok a projektek voltak fontosak, amelyekből „kormányhű oligarchák” jó sokat „szakíthatnak” – mondta. Kifogásolta, hogy a kormány nemcsak idén, hanem egészen 2024-ig elvonja a gépjárműadó eddig a településeknél maradó 40 százalékát. A különleges gazdasági övezetté történő nyilvánítással pedig szerinte felülírják a települések közigazgatási határait, „rávetik magukat az iparűzési adóra”. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szolidaritási hozzájárulásból 43 helyett 160 milliárd forintot terveznek beszedni úgy, hogy az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokat is bevonják a teherviselésbe.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a Jobbik módosító indítványai a magyar munkavállalók érdekeit védik, bevonják a bankokat és a multinacionális cégeket az arányos közteherviselésbe, de lesznek jövővédelmi javaslataik is. Szerinte a kieső bérek pótlása mellett emelni kell a munkanélküli-ellátás összegét és időtartamát, könnyíteni kell a minimálbéresek helyzetén, vissza kell építeni a kafetériát.

A párt jövedelmi csomagjában pedig szerepel egy állami bérlakásprogram megvalósításának elképzelése is. Hozzátette: lengyel mintára el kell gondolkozni azon, hogy a 29 éves, illetve az annál fiatalabb dolgozók ne fizessenek személyi jövedelemadót.

KDNP: jelentős összeg jut a családokra

– Minden jövő évi költségvetési tétel több forrást tartalmaz, mint az idei. A KDPN különösen fontosnak tartja, hogy ez a családpolitikára is igaz – mondta Hargitai János, a párt vezérszónoka. Jelezte: Ez az összeg 2295 milliárd forint, ami a magyar GDP 4,5 százaléka, ilyen sehol nincs Európában. Ennek eredménye hosszabb távon a demográfiai mutatókban is látszódni fog.

Hargitai János közölte: a nyugdíjakra jövőre 3907 milliárd forint jut, ami 327 milliárddal több, mint idén, és ebben már szerepel a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amit a korábbi szocialista kormány és a hitelezők közötti paktum miatt vettek el. Oktatásra, egészségügyre, az ország biztonságára és rendvédelemre is több forrás áll majd rendelkezésre, valamint a költségvetés tartalmazza a közszféra béremelését és a közfoglalkoztatási keretet is.

A gazdaságvédelmi alap 2550 milliárdot tartalmaz, míg az egészségügyi és járványügyi alap 3000 milliárdot, amelyben plusz 138 milliárd forint áll rendelkezésre a gyógyító tevékenységet végzők bérfejlesztésére.

A KDNP szónoka a távirati iroda tudósítása szerint az ország 2008–2009-es gazdaság állapotát és az akkori világválságra adott választ hasonlította össze a 2010 óta követett gazdaságpolitikával és a mostani intézkedésekkel. Úgy értékelt: nem szabad visszanyúlni a baloldali megoldásokhoz, amelyet a hitelfelvételek, a bérek befagyasztása, az adóemelések és a 13. havi juttatások elvétele, valamint magas munkanélküliség jellemzett. Szerinte továbbra is munkaalapú társadalmat kell építeni, növelni kell a foglalkoztatást, csökkenteni az államadósságot és nem hitelfelvételből finanszírozni folyó kiadásokat.

– A baloldal által szorgalmazott munkavégzés nélküli jövedelmet csak akkor lehetne osztani az embereknek, ha hitelt venne fel az ország, ez azonban járhatatlan út, és az emberi természettel is ellenkezik ez a hozzáállás – magyarázta Hargitai János.

Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitával kapcsolatban azt mondta: a 3000 milliárdos önkormányzati költségvetési tortából 34 milliárd forintos az elvonás. – Ez a kisebb településeket nehezebben érinti, mint a nagyobbakat, ezért a kormány lehetőséget biztosít, hogy az önkormányzatok átmenetileg hitelekhez jussanak, valamint folytatódik a Magyar falu és a Modern városok program is. Az önkormányzatoknak is szolidárisnak kell lenniük válságkezelés idején, ez nem kérdés – tette hozzá.

Az MSZP cserbenhagyást érzékel

A cserbenhagyás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP vezérszónoka. Tóth Bertalan kijelentette: a javaslat azt mutatja, hogy a kormány semmit nem tanult a járványhelyzetből. Szerinte újjáépítésre, esélyteremtésre szolgáló költségvetésre lenne szükség jövőre, de a kabinet nem fordít kellő forrást az egészségügyre, a szociális ellátásokra és a munkahelyek teremtésére.

Tóth Bertalan a távirati iroda tudósítása szerint megalapozatlannak nevezte a büdzsét, mert szerinte a járványhelyzet miatt még nem láthatók tisztán az idei bevételek. Úgy látja, hogy hatalmas lyukak vannak a szociális ellátórendszerben, csak az őrizhette meg az állását és a jövedelmét, akinek megfelelő tudása van, jellemzően a diplomások. Szerinte sem a honvédelemben, sem a közmunkában nyíló állások nem jelenthetnek megoldást.

Az MSZP elnöke kifogásolta, hogy az állam évről évre többet költ magára, szerinte jövőre a büdzsé 19,2 százaléka jut például presztízsberuházásokra vagy állami fizetésekre, míg a jóléti kiadások aránya az elmúlt tíz évben 61 százalékról 57,5 százalékra csökkent. Tóth Bertalan szerint ez több mint 900 milliárd forintos átrendeződést jelent, vagyis ennyit vont el a kormány az egészségügytől, a szociális ellátástól és az oktatástól.

A párt vezetője szerint, a kormány nem tudja elviselni, hogy tőle független önkormányzatok működnek, ezért 160 milliárd forintot von el tőlük. Azt szorgalmazta, hogy az önkormányzatok kapják meg a feladataikhoz szükséges pénzügyi fedezetet és kárpótlást a kieső bevételek után.

– Az MSZP 700 milliárd forinttal növelné az egészségügy keretét és garantált szociális minimumot biztosítana. A családi házakat újítanák meg a szállodák helyett, bérlakásprogramot indítanának fürdőfejlesztések helyett – sorolta Tóth Bertalan. Az oktatás, a felnőttképzés, a felsőoktatás megújítását is szorgalmazta. Kérte: vonják vissza a szeptemberben bevezetni tervezett Nemzeti alaptantervet, például azért, mert semmit nem tartalmaz a járvány alatti online oktatás tapasztalataiból.

A DK gyengének és gyávának tartja a javaslatot

A gyengeség és a gyávaság büdzséjének nevezte a jövő évit Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka. A pártelnök-frakcióvezető megfogalmazása szerint a büdzsé alapján fáradtnak, elképzeléshiányosnak, intellektuálisan és politikailag is gyengének mutatkozik a kormány – tudósított a távirati iroda.

– Nemzeti politika-e az például, hogy az ország egy olyan egészségügyet működtet, amelyben a túlnyomó többség iszonyatos kiszolgáltatottsággal küzd, eközben pedig a nemzet nevében fellépő kisebbség megteremtette magának a színvonalas, de drága magánegészségügyet? – tette fel a kérdést. Gyurcsány Ferenc a koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális oktatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy kistelepülések sokaságában a minimális feltétele sem volt meg ennek a megoldásnak, mert nincs se számítógép, se internet, se szülői hozzáértés. A párt vezérszónoka szerint, az idősotthonok helyzetére sincs válasz a költségvetésben, nincs átgondolt idősgondozási rendszer.

Az önkormányzatokra kitérve azt mondta, a kormány nem engedi, hogy a maguk urai lehessenek a települések, elvesz tőlük mindent, fojtogatja őket, folyamatosan államosít. Az ellenzéki pártelnök felvetette azt is, hogy korlátozni kellene a jövedelmi különbségeket, a milliárdosok esetében nem biztos például, hogy szerény jövedelemadót és nullás örökösödési adót kellene alkalmazni.

Az LMP a jövő felélésének a forgatókönyvét olvassa ki a számokból

A jövőfelélés, a bosszú és a cserbenhagyás forgatókönyvének tartja a 2021-es költségvetést az LMP vezérszónoka. Csárdi Antal azt mondta, a kormány politikai alapon folytatja az önkormányzatok kivéreztetését és megbüntetését. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök ezzel nem az ellenzéki politikusokat, hanem a helyben élőket bünteti, nem marad pénz útfelújításra, óvoda- és bölcsődefejlesztésre, bérlakásépítésre, szociális támogatásokra.

Az ellenzéki párt úgy látja, hogy a 2021-es büdzsé továbbra sem néz szembe a klímaválsággal, nem fektet be az oktatásba és nem foglalkozik a zöld-, válságálló munkahelyek megteremtésével. Csárdi Antal a távirati iroda tudósítása szerint úgy fogalmazott: A kabinet jövőre szándékosan tovább mélyíti a társadalmi különbségeket, a költségvetési forrásokat pedig zsarolási potenciáljának eszközévé teszi, miközben torz és perverz elosztási rendszert alakít ki. Elmondta, a koronavírus-járvány az elmaradó adóbevételek, a járványügyi védekezés költségei miatt borzasztó helyzetbe hozta az önkormányzatokat, a kormány azonban cserbenhagyja, sőt megszorításokkal bünteti az önkormányzatokat.

A vezérszónok szerint jövőre kevesebbet költenek az oktatásra, a jövő évi költségvetés vesztesei a pedagógusok maradnak. A fenntarthatósági szempontok pedig megítélése szerint teljesen lekerültek a napirendről.

Hohn Krisztina, az LMP-frakció másik vezérszónoka közölte, a kormány a helyi közösségek és gazdaságok lerombolását célozta meg, holott a zöldfordulat ennek az ellenkezőjét követelné meg. Hozzátette: kis léptékű helyi gazdaságfejlesztés helyett megalomán építkezésekbe ölik az adóforintokat. Szerinte a zöldújjáépítésnek azt kellene megcéloznia, hogy alapvető szükségleteink kielégítését helyben biztosítsuk.

Kitért arra, hogy kezelni kell a közmunkások helyzetét, emelni kell a bérüket, képzést kell nekik biztosítani. Sürgette a szociális dolgozók bérének radikális emelését, valamint a vidéki egészségügy helyzetének, a háziorvosi rendszer válságának megoldását – írta a távirati iroda.

Embertelennek tartja a tervezetet a Párbeszéd

– Orbán Viktor és kormánya nem becsüli és nem szereti magyar embereket, valamint mélyen lenézi azokat, akik az ország javait termelik és negyven évig termelték – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka. Az ellenzéki politikus az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetésének nevezte a 2021-es büdzsét. A képviselő kevesellte az egészségügyi és az oktatási forrásokat, szerinte erre a két ágazatra egy fillérrel sem fordít többet a kormány, sőt reálértéken még kevesebbet kapnak. A Párbeszéd nevében százszázalékos béremelést javasolt az egészségügyben. Bírálta a kormányt azért is, mert jövőre sem emelkedik a családi pótlék összege, a hajléktalanellátás forrása, valamint a rokkantsági ellátás és a szociális dolgozók bére. A távirati iroda szerint úgy értékelt: a költségvetésből nem csak a rászoruló emberek és jövő generációk magára hagyása látszik, hanem az is, hogy Orbán Viktor bosszút akar állni az önkormányzatokon. – A kormány jövőre 29 milliárdot ad Budapestnek, miközben 36 milliárdot vesz el – tette hozzá. A költségvetés nagy nyertesének nevezte többek között a „megalomán” Paks II beruházást, az átláthatatlan vasútfejlesztést, valamint több turisztikai beruházást és a kormányzati kommunikációt.

A Párbeszéd vezérszónoka jólétre és az emberek biztonságára építő büdzsét javasolt, és a válságkezelő alapjövedelem bevezetése mellett érvelt. Mint mondta, ez az egyetlen kiút a válságból, amely biztonságot ad az embereknek, megszünteti a szorongást, és segít a társadalom felvirágoztatásban. Visszautasította azt az állítást, hogy alapjövedelem nem ösztönöz a munkára. Burány Sándor, a Párbeszéd másik vezérszónoka azt javasolta, hogy az álláskeresési járadék folyósításának idejét háromról kilenc hónapra hosszabbítsák meg, és összegét emeljék fel. Emellett a minimálnyugdíjak emelését és a svájci indexálás bevezetését szorgalmazta.