Megjelent az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete. A jogszabály részletezi az öntözési szolgalom alapításának, az öntözési közösségek elismerésének és ellenőrzésének, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyásának szabályait is. Nagy István agrárminiszter lapunknak elmondta: az öntözésfejlesztési beruházásoknál sokszor az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy az öntözővíz eljuttatásához a gazda földjére, mások területén kell átvezetni a szükséges berendezéseket. Ehhez pedig a tulajdonos hozzájárulása kell.
– A végrehajtási rendeletben szolgalmi jogot vetettünk ki, a szomszédok tehát nem akadályozhatják meg azt, hogy valaki öntözhessen. Megfelelő kártérítés mellett kötelesek eltűrni, hogy a területükön át vezetnek a létesítmények – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. A szolgalom alapján az öntözni szándékozó termelő a vízi létesítményt az idegen ingatlanon elhelyezheti és üzemeltetheti, az ehhez szükséges munkákat elvégezheti, illetve az öntözőberendezést átvezetheti.
Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját is. A közösségek alapításához és elismeréséhez kérelmet kell benyújtani az öntözési igazgatási szervként is működő Nemzeti Földügyi Központhoz. Ezt akár már ma is megtehetik a gazdálkodók. Az együttműködés számos előnnyel jár: az öntözési közösségek például speciális támogatások igénybevételére is jogosulttá válnak.
Kormányzati cél a hazai vízgazdálkodás hatékonyságának növelése, az öntözött területek nagyságát pedig a jelenlegi 87,6 ezer hektárról 2030-ra négyszázezer hektárra emelnék. Ennek érdekében megszületett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, a Nemzeti Földügyi Központon belül megkezdte működését az öntözési központ, a különböző csatornák és műszaki létesítmények felújítása pedig elkezdődött. A szükséges fejlesztések megvalósításához a kormány tíz éven keresztül évi 17 milliárd forinttal járul hozzá. A termelők fejlesztéseit a Vidékfejlesztési programon belül külön támogatás szolgálja, hamarosan pedig egy újabb, megemelt támogatási összegű felhívásra pályázhatnak majd az öntözésfejlesztést tervező gazdálkodók.
