Elérkezett az öntözéses beruházások időszaka

Semmi és senki nem akadályozhat meg egy gazdát abban, hogy öntözze a termőföldjét. Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete szerint a telekszomszédok megfelelő kártérítés ellenében kötelesek eltűrni, hogy a területükön át vezessenek a vízi létesítmények.

Megjelent az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete. A jogszabály részletezi az öntözési szolgalom alapításának, az öntözési közösségek elismerésének és ellenőrzésének, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyásának szabályait is. Nagy István agrárminiszter lapunknak elmondta: az öntözésfejlesztési beruházásoknál sokszor az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy az öntözővíz eljuttatásához a gazda földjére, mások területén kell átvezetni a szükséges berendezéseket. Ehhez pedig a tulajdonos hozzájárulása kell.

– A végrehajtási rendeletben szolgalmi jogot vetettünk ki, a szomszédok tehát nem akadályozhatják meg azt, hogy valaki öntözhessen. Megfelelő kártérítés mellett kötelesek eltűrni, hogy a területükön át vezetnek a létesítmények – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. A szolgalom alapján az öntözni szándékozó termelő a vízi létesítményt az idegen ingatlanon elhelyezheti és üzemeltetheti, az ehhez szükséges munkákat elvégezheti, illetve az öntözőberendezést átvezetheti.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját is. A közösségek alapításához és elismeréséhez kérelmet kell benyújtani az öntözési igazgatási szervként is működő Nemzeti Földügyi Központhoz. Ezt akár már ma is megtehetik a gazdálkodók. Az együttműködés számos előnnyel jár: az öntözési közösségek például speciális támogatások igénybevételére is jogosulttá válnak.

Kormányzati cél a hazai vízgazdálkodás hatékonyságának növelése, az öntözött területek nagyságát pedig a jelenlegi 87,6 ezer hektárról 2030-ra négyszázezer hektárra emelnék. Ennek érdekében megszületett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, a Nemzeti Földügyi Központon belül megkezdte működését az öntözési központ, a különböző csatornák és műszaki létesítmények felújítása pedig elkezdődött. A szükséges fejlesztések megvalósításához a kormány tíz éven keresztül évi 17 milliárd forinttal járul hozzá. A termelők fejlesztéseit a Vidékfejlesztési programon belül külön támogatás szolgálja, hamarosan pedig egy újabb, megemelt támogatási összegű felhívásra pályázhatnak majd az öntözésfejlesztést tervező gazdálkodók.