A főváros területén kiaknázható és hasznosítható földhőnek, vagyis a geotermikus energiának a közeljövőben igen jelentős szerepe lehet Budapest távhőellátásában – állapította meg a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a Geotermikus Budapest című kiadványában. Ezen elsődleges megújuló energiaforrás alkalmazásával a szerzők szerint rendkívül hatékonyan, alacsony fajlagos költségráfordítással mérsékelhető a szén-dioxid-kibocsátás. Fővárosunk összességében kimagaslóan jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor akár egy-egy kerületen belül is több eltérő mód lehet az optimális a föld hőenergiájának hasznosítására. Emellett, mivel a hőenergia csak korlátozott mértékben szállítható, hasznosítása helyhez kötött, ezért lényeges a területspecifikus tervezése.
A történelmileg is jelentős termálvíz-hasznosítás elsősorban fürdőzési célokat szolgál jelenleg, ugyanakkor már szinte mindegyik esetben megoldott a hévizek másodlagos hasznosítása, mégpedig fűtésre.
A fővárosban és közvetlen környékén az elmúlt negyedszázadban évről évre növekvő számban látják el egyedi lakóházak, társasházak és lakóparkok fűtési és melegvíz-igényét úgynevezett zárt szondás hőszivattyús fűtő-hűtő rendszerek. Ezt a technológiát Budapesten a világátlagnál nagyobb arányban hasznosítják, ám a budai barlangok és nagyobb pincejáratok környezetében nem alkalmazható a technológia (a Hegyvidék, a Várnegyed, Budafok és Kőbánya térségében).
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Igaz, az említett geotermikus fejlesztések többségét az építőipari, pénzügyi szemlélet határozta meg, és csak alig nyomtak a latban az energetikai, környezetvédelmi és vízügyi megfontolások – mutatott rá a hivatal, hozzátéve, hogy a kapcsolódó tudományos kutatás megszűnt, és még az eredményes rendszerek dokumentálása is elkezdett leépülni.
Úgy számoltak a dokumentum készítői, hogy Kelenföld, Kispest és Újpest gázalapú távfűtő központjainál a gázfelhasználást harminc-ötven százalékban kiválthatná termálvízalapú fűtés, Rákospalotán pedig a teljes átállás is lehetséges. A hévízhasznosítás és a távfűtés összekötése – számos korábbi ilyen kezdeményezés ellenére – sajnos nem valósult meg Budapesten, pedig erre nemcsak a távolabbi Párizs, de Szeged, Miskolc és Veresegyház is jó példával szolgál. A hévizes vagy akár hidegvizes-alapú hőszivattyús ellátás a fővárosi panellakótelepek többségénél és az irodaháznegyedekben is megvalósítható, különösen Angyalföldön, a Csepel-szigeten, Őrmezőn, Kelenföldön és Újpesten.
