Mágnesvasút az új berlini reptérre?

Berlin és az ősszel nyíló Brandenburg repülőtér közötti mágnesvasút építését kezdeményezte a német kormánypárt; az ügy érdekessége, hogy a légikikötőhöz már vezet egy vonal. A mágnesvasút nemcsak gyors, de csendes és környezetkímélő is, és olcsóbb, mint a metró.

2020. 06. 27. 11:45
Media tour around Berlin Brandenburg international airport Willy Brandt (BER) in Schoenefeld
Ősszel nyitják meg a Brandenburg légikikötőt Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mágneses elven működő, vagyis súrlódásmentes, emiatt kifejezetten csendes és energiatakarékos vasúti összeköttetést javasol létrehozni a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kormánypárt Berlin belvárosa és a Brandenburg repülőtér között. A tervek szerint október végén nyíló légikikötőhöz jelenleg is vezet vasúti pálya, ám Kai Wegner, az CDU berlini elnöke azzal indokolta az új beruházás szükségességét, hogy fenntartható közlekedési fordulatra van szükség, ami pedig csak vonzó tömegközlekedéssel működik. A CDU újra kívánja fogalmazni a mobilitás jövőjét. – A mágneses technológiával ellátott magasvasút fároszként mutatja az utat Berlinnek – mondta Wegner.

A CDU által javasolt megoldást egy nürnbergi gyártó, a Max Bögl szállíthatná, amelynek honlapja szerint a technológia előnye, hogy nem igényel felsővezetéket, vezethetik a felszínen, a felszín felett vasbeton konzolokon vagy a felszín alatt, alagútban. Egy-egy jármű tizenkét méter hosszú, 2,85 méter széles, és szerelvényenként 121 utast szállíthat. A szerelvények a városi környezetben nem keltenek sem zajt, sem rezgéseket. Az irányítási rendszer ­automata, azaz vezető nélkül közlekedik, és óránként akár 150 kilométeres sebességet is elérhet. A gyártó azt ígéri, hogy a pályát gyorsan és a környezet zavarása nélkül megépítik. A CDU szerint a kilométerenkénti költség körülbelül harmincmillió euró. A mágneses vonat tehát lényegesen olcsóbb, mint az új metróvonalak, amelyek egy kilométerre eső költsége meghaladja a 200 millió eurót. Németországban van hagyománya a maglev-technológiának, az 1990-es évekig itt fejlesztették ki a Transrapid nevű mágneses vasutat. 2003-ban egy vasútvonalat építettek Sanghajban, azonban a müncheni reptéri transzfer terveit végül nem valósították meg.

Ősszel nyitják meg a Brandenburg légikikötőt
Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch

Ugyanakkor a beruházás kényelmetlen kérdéseket is felvet. Először is azt, hogy jelenleg van működő kötöttpályás kapcsolata a városnak a Brandenburg repülőtérhez. Mi több, a vasútvonal időben, vagyis 2011-re elkészült, és azóta üzemképes. És működik is, ellentétben magával a repülőtérrel, amely botrányos körülmények között nem tudott határidőre elkészülni. Csakhogy meglehetősen bizarr módon működik, azaz szellemvasútként: utasok nélkül. A vasúti technológia ugyanis megkívánja, hogy ha minimális forgalom mellett is, de járjanak a vonatok, így biztosítható a karbantartás és a folyamatos készenléti állapot.

A másik kényes kérdés, hogy milyen valódi – és nem szimbolikus vagy kommunikációs – előnyöket kínál az elkülönített pályán közlekedő, a városközpontot és a repülőtér között ingajáratot teljesítő szolgáltatás a meglévő, az országos hálózatba integrált vonatokhoz képest. A Brandenburg közvetlen szomszédja az ex-NDK fő repülőtere, a Schönefeld, amely jelenleg a fapados légitársaságokat szolgálja ki. A légikikötőtől száz-kétszáz méterre húzódik az egyik országos vasúti fővonal, amelyen elővárosi, de akár expresszvonatok is járnak, amelyek egy része megáll, így az ottani BKV-jegy áráért bő negyedóra alatt a központban lehet az utas. A távolság ugyanis csak 20-25 kilométer, és ezen a távon nemigen érvényesül a mágnespárnán lebegő technológia fölénye a korszerű, ám hagyományos vasúttal szemben.

Érdekes, hogy hasonló elvi és technológiai versengés alakult ki a Ferihegyi repülőtér kötöttpályás összeköttetése körül is. Az egyik megoldás a meglévő vasúti hálózatból kiinduló és oda visszatérő mellékvonal építése, a repülőtér közelében föld alatt vezetve, míg a másik a reptér és az egyik nagy pályaudvar között ingajárat, a táv jelentős részén magasvasútként, vasbeton konzolokon. Igaz, ezek a vonatok sínen közlekednek majd, ha megépülnek, de a városközpont és a reptér közötti eljutás idejét így felére csökkentik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.