Túl vagyunk a legrosszabbon a Bundesbank elnöke szerint

Véget ért a koronavírus okozta pandémia gazdasági válságának legrosszabb szakasza – tartja a német jegybank vezetője. Jens Weidmann Bundesbank-elnök dicsérte az elmúlt hetekben, hónapokban folytatott német gazdaságpolitikát, ugyanakkor figyelmeztetett: nem szabad hozzászokni a nagy adósságokhoz.

A gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben sokkal kifejezőbb és látványosabb volt, mint az elsőben, de a tavaszi heteket jellemző hirtelen sokknak és mélypontnak most már tudatosan is hátat kell fordítani és előre tekinteni – fogalmazott a német jegybank elnöke a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjúban. Hozzátette, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bekövetkezett markáns zuhanás csak fokozatos javulást tesz lehetővé.

Jens Weidmann hangsúlyozta: fontos, hogy a német állam készen álljon arra, hogy ha ősszel csődhullám következik, legyen elegendő lehetőség a gazdaság újbóli támogatására. – A politikusok és gazdaságpolitikusok gyorsan és bátran léptek a válságos helyzetben a vállalatok és az alkalmazottak védelme érdekében. Ugyanakkor figyelniük kell arra, hogy ne szokjanak hozzá az adósság magas szintjéhez; újra és újra hozzá kell igazítani a szabályozókat a változó helyzethez, különösen azért, mert a további növekedési lehetőségeket nehéz előre jelezni – hangsúlyozta a jegybankár. Weidmann meggyőződése szerint kerülni kell, hogy az átmeneti nehézségek állandó problémákká váljanak, az erre irányuló intézkedéseknek pedig célzottaknak és ideigleneseknek kell lenniük.

A német monetáris politika első embere nem titkoltan aggódik az állami részvétel miatt is, ahogyan ugyancsak nem mindegy, mikor és milyen ütemben megy végbe az átállás vagy inkább visszarendeződés az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájában. A németországi infláció májusban több mint három és fél éves mélypontra, 0,6 százalékra esett. Az EKB arra törekszik, hogy középtávon a teljes 19 euróövezetben csaknem két százalékos éves inflációs rátát érjen el. Az állandóan alacsony vagy csökkenő árak ugyanakkor késleltetik a beruházásokat, ami viszont lassítja a gazdaságot.

Azt nem lehet előre látni, hogy az inflációs ráta ismét emelkedik-e ebben az évben. Weidmann okfejtése szerint, ha a leállások miatt a gyárak kevesebbet termelnek, és a megszakadt globális ellátási láncok nehezen indulnak újra, az árak általában emelkednek. Ugyanakkor speciális a fogyasztói kereslet, hiszen ha még sokan otthon maradnak, és bizonyos területeken, például a ruházkodásban tovább csökkennek a vásárlások, annak árcsökkentő hatása van.

Az állam vitatott részvényesi intézkedéseivel kapcsolatban – mint például a Lufthansa vagy a vakcinagyártó Curevac megmentési terve – Weidmann üdvözölte, hogy az állam nemcsak likviditást, hanem tőkét is biztosít a támogatásra szoruló vállalatoknak. Ugyanakkor szerinte már-már zavaró, hogy ezek az iparpolitikai mentőakciók lassan „divattá válnak”. Ez a folyamat nem lehet meghatározója a konszolidációs időszaknak.