Kevesebb tűzifa égett el a hazai kandallókban

Több zöldáram fogyott 2018-ban a korábbi években mértnél, ám a fűtési-hűtési szektorban csökkent a megújulók részaránya. Ennek oka az enyhe tél, amely miatt nemcsak a lakosság használt kevesebb tűzifát, de a biomassza-tüzelésű erőművek is.

Hordják a faaprítékot az egyik biomasszát hasznosító erőmű kazánjaiba Ajkán Fotó: Éberling András

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2018-ban is a napelemes beruházások növekedtek a leglátványosabban a hazai megújulóenergia-szektorban – derül ki a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal legutóbbi beszámolójából. A nyolc évet felölelő kimutatás szerint 2010 és 2018 között két megawattról (MW) 726 MW-ra emelkedett a napelemek (beleértve a háztartási és az erőmű méretű berendezéseket is) beépített teljesítőképessége, és a beruházók támogatási jogosultságai alapján a hatóság a közeljövőben is e téren látja a legnagyobb növekedési lehetőséget. A naperőművek részaránya a megújuló energiát hasznosító erőművek beépített kapacitásán belül elérte a 45 százalékot.

Magyarországon 2018-ban a megújulóalapú villamosenergia-erőművek beépített teljesítménye 1603 MW volt. Emelkedett a szilárd biomasszát felhasználó erőművek beépített teljesítőképessége is. 2017 óta geotermikus villamosenergia-termelés is folyik Magyarországon. A szél- és vízerőművek beépített kapacitása évek óta változatlan, míg az előző évhez képest csökkent a biogázerőművek összkapacitása. A kommunális hulladék megújuló energiának számító (biológiailag lebomló) részének hasznosítására jutó kapacitás sem változott 2017 és 2018 között.

A 2018-as év vegyes képet mutatott a megújulók felhasználásának részarányában. A napelemek felfutása miatt több zöldáram fogyott, a közlekedési szektorban pedig 7,68 százalékot ért el a megújulóalapú források felhasználása, igaz, az előző évi érték 7,62 százalék volt. A hivatal emlékeztetett arra, hogy az idén már tíz százalékot kell elérni ezen a téren az uniós irányelv szerint.

Ugyanakkor a fűtési-hűtési szektorban csökkent a megújulók részaránya, mert az enyhe tél és az alacsony lakossági gázárak miatt kevesebb tűzifát használt a lakosság, mint korábban. Ezt a kiesést az előbbi két kategória nem kompenzálta, és eközben a bruttó végső energiafogyasztás stagnált, így az összesített megújulóenergia-részarány 2018-ban 12,49 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 13,52-ről. A napelemek további elterjedése és a bioüzemanyag-bekeverési arány növelése, valamint az elektromobilitás terjedése azonban a hatóság szerint afelé mutat, hogy a 2020-ra kitűzött 14,65 százalékos cél teljesíthető.

Hordják a faaprítékot az egyik biomasszát hasznosító erőmű kazánjaiba Ajkán
Fotó: Éberling András

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ kimutatása szerint tavaly már 26, biomasszát hasznosító erőmű és fűtőmű működött hazánkban. Emellett hét olyan létesítményt is számontartottak, amelyek különböző okok miatt nem működtek, például az alapanyag drágulása vagy éppen az enyhe tél miatt. Volt olyan cég, amely garanciális javításokat indított el három évvel ezelőtt, ám a munkálatok utáni egyezkedés elhúzódott, így vélhetően csak idén indulhat újra a termelés.

Az erőművekben és fűtőművekben főként faaprítékot (48 százalék) és tűzifát (15 százalék) használtak fel. Jelentős még, de tíz százalék alatti a napraforgóhéj és a szalma részaránya. Említésre érdemes a mezőgazdasági termékek és papíripari hulladékok mennyisége, amely tavaly 11,7 százalékos aránnyal járult hozzá az energiatermeléshez.