– Az üzlet és a technológia világában rendre felkapnak egy-egy kifejezést, az utóbbi idők ilyen szava az okos, amely először a telefon előtagjaként jelent meg. Világszerte látható, hogy a digitalizált, automatizált adatelemzésen alapuló termékek és szolgáltatások új korszakába lépnek a települések, az állami intézmények, a versenypiaci szereplők is, így jutottunk el az okosvilágítástól az okosotthonokon és az okosépületeken át az okosvárosok létrejöttéig. A fejlesztésektől azt remélik, hogy költségtakarékosan, fenntartható módon járulnak hozzá a polgárok életkörülményeinek javulásához, az emberi jólléthez és a biztonsághoz – mondta lapunknak Zsivola Gabriella, a Tungsram okosmegoldások üzletágának vezetője.
Személyes hozzájárulás
A szakértő kiemelte, a folyamatok a koronavírus-járvány révén a korábbinál is nagyobb figyelmet kaptak, hiszen a jövőben is nagy szükség van olyan fejlesztésekre, amelyek segítenek a járvány féken tartásában, a fertőzések elkerülésében. Fontos az is, hogy olyan lakókörnyezetet teremtsenek, amelyben a személyes biztonság és az önellátás nagyobb fokú.
– Gondoljunk csak a járvány elején jellemző lakossági élelmiszerellátási pánikra vagy a távoli országokból érkező áruk fertőzöttségétől való félelmekre – emlékeztetett az üzletágvezető. – Okosszoftverekkel, -rendszerekkel kimutathatóan visszafogható a koronavírus terjedése a kiemelt színtereken, például az idősotthonokban és a kórházakban. Ezekben az intézményekben digitális intelligencia segítségével végezhető el az adatvezérelt döntéshozatal és a centralizált, gyors irányítás. Automatikusan mérhető az épületbe lépők testhőmérséklete, a fertőzöttség bebizonyosodása utáni kontaktkutatáshoz pedig a mobiltechnológia nyújthat segítséget. Ha ahhoz az érintett is hozzájárul, a kórházon, az idősotthonon belüli mozgása is követhető, az utóbbiban például okoskarkötővel, amely a bentlakó egészségügyi értékeiről is folyamatosan tájékoztatja a személyzetet, a személyiségi és betegjogok tiszteletben tartása mellett – sorolta a szakértő.
