Okosmegoldásokkal a világjárvány ellen

Az okosépületek és -városok alapvető segítséget jelentenek már most is a járványok kézben tartásában és a lakosok jobb életkörülményeinek megteremtésében – mondta a Magyar Nemzetnek a Tungsram okosmegoldásokért felelős szakértője. Zsivola Gabriella jelezte, miközben a világ a koronavírus-járvány okozta sokkban van, az is kirajzolódik, hogy milyen megoldások határozzák meg a jövőben a világ gazdaságának irányait, egyszersmind a mindennapi életünket.

– Az üzlet és a technológia világában rendre felkapnak egy-egy kifejezést, az utóbbi idők ilyen szava az okos, amely először a telefon előtagjaként jelent meg. Világszerte látható, hogy a digitalizált, automatizált adatelemzésen alapuló termékek és szolgáltatások új korszakába lépnek a települések, az állami intézmények, a versenypiaci szereplők is, így jutottunk el az okosvilágítástól az okosotthonokon és az okosépületeken át az okosvárosok létrejöttéig. A fejlesztésektől azt remélik, hogy költségtakarékosan, fenntartható módon járulnak hozzá a polgárok életkörülményeinek javulásához, az emberi jólléthez és a biztonsághoz – mondta lapunknak Zsivola Gabriella, a Tungsram okosmegoldások üzletágának vezetője.

Személyes hozzájárulás

A szakértő kiemelte, a folyamatok a koronavírus-járvány révén a korábbinál is nagyobb figyelmet kaptak, hiszen a jövőben is nagy szükség van olyan fejlesztésekre, amelyek segítenek a járvány féken tartásában, a fertőzések elkerülésében. Fontos az is, hogy olyan lakókörnyezetet teremtsenek, amelyben a személyes biztonság és az önellátás nagyobb fokú.

– Gondoljunk csak a járvány elején jellemző lakossági élelmiszerellátási pánikra vagy a távoli országokból érkező áruk fertőzöttségétől való félelmekre – emlékeztetett az üzletágvezető. – Okosszoftverekkel, -rendszerekkel kimutathatóan visszafogható a koronavírus terjedése a kiemelt színtereken, például az idősotthonokban és a kórházakban. Ezekben az intézményekben digitális intelligencia segítségével végezhető el az adatvezérelt döntéshozatal és a centralizált, gyors irányítás. Automatikusan mérhető az épületbe lépők testhőmérséklete, a fertőzöttség bebizonyosodása utáni kontaktkutatáshoz pedig a mobiltechnológia nyújthat segítséget. Ha ahhoz az érintett is hozzájárul, a kórházon, az idősotthonon belüli mozgása is követhető, az utóbbiban például okoskarkötővel, amely a bentlakó egészségügyi értékeiről is folyamatosan tájékoztatja a személyzetet, a személyiségi és betegjogok tiszteletben tartása mellett – sorolta a szakértő.

Ezek a megoldások, eszközök már elérhetők, nem a távoli jövőről van szó. Magyar szereplők is labdába rúgnak a piacon – néha szinte szó szerint: az ország legnagyobb középülete, a Puskás Ferenc Aréna hazai fejlesztésű létesítménykezelő szoftvert alkalmaz, amely más partnerekkel együtt képes lehet a fent felsorolt funkciók ellátására is.

Hazai kezdeményezések

Az okos gondolkodásmód a települések szintjén is értelmezhető, világszerte működnek, készülnek az okosváros-koncepciók. A Roland Berger tanácsadó cég a felmérésében a világ 15 legokosabb városát vette számba, amelyek közül öt kínai, de szerepel köztük London, Birmingham, Párizs és Bécs is, utóbbi már 2017-ben felépítette a digitális keretrendszerét.

– Itthon is több kezdeményezés indult el, legutóbb Debrecen tette le az asztalra 68 oldalas smart city tanulmánytervét. Ahány város, annyi elképzelés alakulhat ki, de egy pont egységes lehet a modellekben. Ez pedig a települések kültéri világítása, a nagyjából ötven méterenként elhelyezett lámpaoszlopok, amelyek az okos­infrastruktúra gerincét alkothatják. A lámpaoszlopokra szenzorokat, mérőeszközöket, kamerákat, jeladókat lehet felszerelni, amelyek folyamatosan szolgáltathatják az adatokat a közlekedőknek – ha ők azt igénylik –, ezzel segíthetnek a parkolásban, az önvezető autók tájékozódásában. Emellett szolgáltathatnak nyilvános wifit, a közbiztonságban is szerepet kaphatnak vagy éppen légszennyezettségi adatokat küldhetnek tovább, és a járvány ügyében gyakran említett kontaktkutatásban is segítséget nyújthatnak – részletezte Zsivola Gabriella.

Jövőálló ötletek

A szakértő szerint amennyiben az energiamegtakarítás is célja a fejlesztésnek, úgy folyamatos költségmegtakarítás is elérhető, hiszen a LED-fényforrások energiafogyasztása a töredéke a korábbi technológiákénak. Egyre terjed az a finanszírozási modell, amelyben egy energetikai szolgáltató harmadik félként kifizeti a beruházás részét vagy egészét, a beruházó pedig az energiamegtakarításon nyert összegből törleszti ezt. Így a rezsi gyakorlatilag ugyanannyi marad a futamidő alatt, mint előtte, a törlesztés után pedig jóval kedvezőbb. Ez a példa arra is rámutat Zsivola Gabriella szerint, hogy ha valami okos, az nem csupán képességet jelöl, hanem fenntartható, jövőálló megoldást is.