Elérte, sőt meghaladta az arany ára a 2011-ben elért 1910 dolláros értéket, vagyis új történelmi csúcsra érkezett. Nem véletlen, hogy most jött el ennek az ideje, hisz a járvány márciusi kezdete óta elképesztő dollármennyiséget bocsátott ki az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korlátlan értékpapír-vásárlási programjával, miközben a kormányzat költekezése miatt az amerikai államadósság rendkívül gyorsan növekszik. A dollárban elérhető hozamok ugyancsak a jegybanki kötvényvásárlások miatt minden korábbinál alacsonyabbak lettek, a tízéves amerikai állampapír hozama ráadásul 0,6 százalék.
Mindez önmagában is hatalmas keresletet jelent az arany iránt, de az amerikai–kínai geopolitikai feszültségek a kínai jegybankot arra ösztönözhetik, hogy eladjon amerikai államkötvényeiből, és devizatartalékain belül növelje az arany súlyát. Ez a trend már a 2008-as válság óta jellemző sok jegybanknál: jelentős aranykészletet vásárolt a kínai mellett az orosz és a török jegybank is, de a Magyar Nemzeti Bank is megtízszerezte aranytartalékát 2018 őszén.
Érdekesség, hogy euróban mérve már év elején megtörtént a mindenkori csúcs elérése és meghaladása, ami az euró/dollár keresztárfolyam hosszú távú változásának köszönhető.
A nagy kérdés az, hogy a frissen elért csúcs jelent-e megállót az árnak vagy az tovább robog, mintha mi sem történt volna. Ilyen szintek elérésekor az árfolyam rendszerint elidőzik egy darabig a szint körül, esetleg többször visszaesik onnan, és csak utána dől el, hogy végül tartósan alatta marad vagy kitör.
Most a válság és a rá adott amerikai monetáris és fiskális politikai válasz, azaz a szinte korlátlan dollárnyomtatás miatt különleges a helyzet, ami a további drágulás mellett szól, bár ez az elnökválasztás után változhat, illetve egy koronavírus elleni vakcina piacra kerülése is fordíthat a piacon.
