Az elektronikus megoldások terén még van fejlődnivalónk

A versenyképességi szempontok között szinte évről évre nagyobb szerepet kap az, hogy egy adott országban mennyire terjedtek el az elektronikus megoldások, főként a fizetések és a bankolás terén. A Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi Jelentésében kitér ezekre a kérdésekre is.

Forrás: Reuters

Az elektronikus fizetések arányának növelésével csökkenthető egyrészt az adóelkerülés, másrészt az egyes fizetési módok társadalmi költsége is.

Magyarországon az elmúlt években folyamatosan, 2014 és 2019 között 15 százalékról 30 százalékra nőtt az e körbe sorolható megoldások aránya, elsősorban a bankkártyás fizetési forgalom dinamikus bővülése miatt. Ezzel a teljesítménnyel már a V3-országok előtt járunk, azonban a 38 százalékos EU-átlagtól még elmaradunk. Az uniós tagországoktól való lemaradás körülbelül felét sikerült 2014 és 2019 között ledolgozni, és a trend fennmaradásával éveken belül elérhetővé válik az EU átlag megközelítése. Ehhez nagymértékben hozzájárulhat a március 2-án elindult azonnali fizetési szolgáltatás is.

Az internetes bankolás terén Magyarországon mind a régiós, mind az uniós átlagtól elmarad. A múlt évben a hazai felhasználók 54 százaléka vett igénybe internetbanki szolgáltatást, amelynél valamennyi V3-országban nagyobb aktivitás volt tapasztalható. Bár 2014-hez képest Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben – több mint 15 százalékponttal – az internetes bankolás, van még tér a bővülésre, ugyanis az európai országok döntő többségében is emelkedés volt tapasztalható az elmúlt években.

Hazánkban három év alatt több mint 12 százalékkal emelkedett a digitális fizetési módok elterjedtsége
Fotó: Reuters

Ugyancsak van mit ledolgoznunk a fizetési tranzakciókkal kapcsolatos lemaradásunkban – állapítja meg a jegybanki összeállítás. Az EU-s országok több mint felében ugyanis a lakosság legalább 90 százaléka használ valamilyen digitális megoldást a fizetési tranzakciók lebonyolítására. Magyarországon ezzel szemben csak a lakosság 71 százaléka vesz igénybe digitális eszközöket, ezzel nemcsak az európai átlag, hanem a V3-országok átlaga alatt is teljesít. Még akkor is, ha három év alatt hazánkban a digitális fizetési módok elterjedtsége több mint 12 százalékkal emelkedett. E tekintetben, bár továbbra is átlag alatti szinten, de jobban állunk, mint az összesített rangsorban, mivel a 19. helyet értük el az uniós listán a legutolsó megfigyelt évben.

A digitális fizetési módok nagyobb mértékű használatát támogathatná az MNB szerint a banki csomagárazás széles körű alkalmazása és a lakossági tranzakciós illeték kivezetése.