Több konténervonat közlekedik az északi és a déli selyemúton

Miközben dinamikusan növekszik a Kína és Európa közötti vasúti áruszállítás, hazánkba elsősorban mégis tengeri úton érkeznek a kínai konténerek – tudta meg lapunk a térség legnagyobb árufuvarozó vasútvállalatától. A Rail Cargo Group szerint a vasúti selyemút hatalmas lehetőséget hordoz, amelyhez érdemes csatlakozni.

A járvány miatti korlátozások átalakították a hazánkba irányuló kínai forgalom szerkezetét Fotó: Kurucz Árpád

A magyarországi konténerforgalom nagysága meghaladja az évi mintegy 450 ezer TEU (egységkonténer) mértéket. Ennek a mennyiségnek csaknem 64 százalékát a közút, 36 százalékát a vasút bonyolítja. A tengeri szállítással szemben a vasúti fuvarozás mellett szól, hogy négyszer gyorsabb, egyúttal biztonságosabb. Jelenleg naponta húsz pár konténervonat közlekedik a két régió között a Rail Cargo Group adatai szerint. Ezek a szerelvények részben az északi selyemúton, Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül lépik át az Európai Unió határát a lengyelországi Malaszewiczén, míg Magyarországra Záhonyon, Szlovákiába pedig Dobra átrakó állomásokon keresztül érkeznek. A déli selyemút pedig Törökországon keresztül vezet, és Magyarországon lép be az unióba.

A járvány miatti korlátozások átalakították a hazánkba irányuló kínai forgalom szerkezetét
Fotó: Kurucz Árpád

A vasúti továbbítás megbízhatóan működött a vírushelyzetben, míg a konténerhajók hatalmas (18-23 ezer konténer/hajó) kapacitását a bizonytalan helyzetben nehéz volt kihasználni. Ennek köszönhetően nőtt az Európába irányuló vasúti forgalom az első félévben, miközben a tengeri fuvarozás csökkent. A vasút szerepe növekszik a kiépített transzeurázsiai folyosókon. A járvány miatti korlátozások azonban átalakították a Magyarországra irányuló kínai konténerforgalmak szerkezetét – mutatott rá a Rail Cargo Group. Az április–májusi erős visszaesés után júliusban megnövekedett a Pireuszon és az adriai kikötőkön keresztül Magyarországra érkező kínai áruk mennyisége. Jelenleg Rijekából heti két-három, Pireuszból hetente négy konténervonat érkezik a Budapest melletti RCT-BILK központba. A transzeurázsiai útvonalon ugyanakkor némileg csökkent a Magyarországra irányuló kínai forgalom. Ennek egyik oka a járvány miatti szigorúbb ellenőrzés és az orosz–ukrán konfliktus. Az északi korridoron, vagyis a lengyel határon át hetente két-három vonat érkezik a budapesti konténerterminálra.

A teljes vasúti teherforgalom Kína és Európa között júliusban kétharmadával nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva a kínai állami vasúttársaság adatai szerint. A múlt hónapban rekordszámú, 1232 vasúti teheráru-szerelvény közlekedett kínai és európai célállomások között, 68 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Akkor 724 szerelvény kelt útra Kínából Európába, 74 százalékkal több, mint 2019 júliusában, Európából pedig 508 szerelvényt indítottak Kínába, hatvan százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A szerelvények száma már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg az ezret, a növekedés üteme pedig az ötödik egymást követő hónapban két számjegyű. A szállított teheráru mennyisége júliusban 73 százalékkal 113 ezer TEU konténeregységre növekedett.

Már Kelet-Magyarországra is jár az új IC+

Zalaegerszeg és Szombathely után már a Kelet-Magyarország megyeszékhelyeit érintő, Nyíregyházára közlekedő kör intercityjáratokon is találkozhatnak az utasok az új IC+ kocsikkal. Ezután a Nyugati pályaudvar és Nyíregyháza között közlekedő, valamint a Záhonyig járó Bereg és Rétköz interitykbe illesztenek új IC+ kocsikat. A hetvendarabos széria első 12 kocsija a Zalaegerszeget, Szombathelyet és Veszprémet Budapesttel összekötő Göcsej és Bakony intercityvonatokban közlekedik, nyáron pedig a Balaton északi és déli partján az Aranypart/Ezüstpart expresszvonatokon és a Kék hullám gyorsvonatokon is megtalálhatók.