Év végére várható a vállalati csődök számának megugrása

Összességében az idei évben 26 százalékkal növekedhet a csődök száma a globális gazdaságban. Bár 2020 első felében a vártnál kevesebb vállalat dőlt be, főleg az egyes országok mentőcsomagjai és a csődeljárások átmeneti felfüggesztése miatt, az őszi időszak változást hozhat. Amennyiben a koronavírus-járvány második hulláma ellenére tovább enyhülnek a karanténszabályok, az elindítja a csődhullámot is.

Átmeneti rendelkezések tompították a válság hatását

Az Atradius Hitelbiztosító elemzése szerint a koronavírus elleni intézkedések nyomán eddig kevesebb vállalat csődölt be, mint tavaly ugyanekkor, vagyis a járvány eddig nem okozott csődhullámot. A helyzet azért alakult a vártnál jobban, mert a legtöbb országban a hitelezők átmenetileg nem indíthattak felszámolási eljárást a vevőik ellen, illetve megemelték az adósságküszöböt is.

– Vihar előtti csend van. Az egyes országok átmeneti intézkedéseinek hatását látjuk. Az év végére azt várjuk, hogy 26 százalékkal több lesz a csőd a világgazdaságban, mint tavaly. A legnagyobb vesztes Törökország lesz 41 százalékkal, és őt követi majd az Egyesült Államok és Hongkong 39-39 százalékkal

– vélekedik Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Hongkong lehet az egyik legnagyobb vesztese a járványnak, vállalkozások tömege mehet csődbe az év végére
Fotó: Reuters

Eltérő nemzeti szabályozások, különböző forgatókönyvek

Az elemzők úgy becsülik, hogy a világban Portugália (36 százalék) vezeti majd a csődrangsort, utána következik Oroszország (35 százalék), Hollandia (34 százalék) és Spanyolország (30 százalék). A lista első harmadában van Belgium (20 százalék), Olaszország (17 százalék) és Franciaország (15 százalék) is. A legkedvezőbb a helyzet Németországban, ahol az év végéig a bedőlések mindössze hatszázalékos növekedésre lehet számítani. Jól áll Svájc és Kanada (8 százalék), Svédország (9 százalék), Görögország (10 százalék) és Dánia (11 százalék) is. Vanek Balázs ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az intézményi-jogszabályi környezet jelentősen befolyásolja a csődök számát.

A német szabályozás a bajban levő vállalat átszervezését preferálja, nem pedig a csődvédelmet. Az olasz csődeljárás olyan hosszú, bürokratikus és drága, hogy a bedőlni készülő cégek, illetve a hitelezők inkább a csőd előtti egyezségi megállapodásokon keresztül, a bíróságon kívül próbálják menedzselni a felszámolást. A jelenlegi holland szabályozás pedig arra készteti a nem stabil cégeket, hogy becsődöljenek, és egy új vállalat alapításával folytassák a tevékenységüket

– fűzi hozzá az országigazgató.

A jövő év eredményeit a vakcina határozhatja meg

Az Atradius tanulmánya szerint a jövő évi adatokat az határozza meg, megszületik-e a koronavírus elleni vakcina 2021 első felében, és hogy milyen ütemben enyhülnek a karanténszabályok. Az optimista forgatókönyv szerint a legtöbb országban csökken majd a csődök száma, kivéve azokat az országokat, amelyek későn fagyasztották be a csődeljárásokat. Így például Spanyolország 44 százalékos becsődölési arányra számíthat, de romlik majd a helyzet Ausztráliában (34 százalék) vagy Kanadában és Franciaországban (22 százalék) is. 2021-ben a legjobban Görögország áll majd, ahol az ideihez képest 25 százalékkal lesz kevesebb csőd, a második Csehország (17 százalék), a harmadik pedig Új-Zéland (14 százalék).

Magyarországon eddig a vállalkozások 17 százaléka került súlyos helyzetbe a járvány miatt és 22 százalékuk számol be romló kilátásokról.

A cégek 68 százaléka tapasztal beszállítási problémákat. Ugyanakkor a nyáron egy hónap alatt majdnem háromezer céget alapítottak Magyarországon. Vanek Balázs szerint ezt részben a munkanélküliség növekedése magyarázza, amely magával hozza a kényszervállalkozások számának gyarapodását.