Meghatározó szerepben a csok

Tovább nőtt tavaly a csokot igénybe vevő családok száma, s mivel a lakásforgalom csökkent, arányaiban a támogatásnak egyre nagyobb hatása van a lakáspiaci folyamatokra. A budapesti és a vidéki árak közötti olló viszont még tágabbra nyílt, noha a fővárosban bő évtizedes távlatban is nagyon kevés adásvétel zajlott.

Néhány alapvető szempont betartása is elég ahhoz, hogy megfeleljen az új ház az előírásoknak Fotó: Havran Zoltán

Jellemzően minden hatodik lakásügyletnél vették igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a 2016 eleje és 2019 első féléve között megvalósult 542 ezer adásvételből. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2019 című kiadványa szerint a támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használt lakást vásárlóknál 11 százalékra becsülhető.

A 2016. januártól 2019. decemberig tartó időszakban a hitelintézetek 115 ezer családnak folyósították a csokot, összesen 275 milliárd forint értékben. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott.

A 2019. évi több mint 34 ezer folyósítás csaknem tíz százalékkal, ezek 86 milliárd forintos összege 21 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.

Az elemzés szerint a lakáshitelezés a 2013-as mélypont után gyors ütemben bővülni kezdett, 2018-ra az engedélyezett hitelek éves összege a 2013. évi csaknem 5,4-szeresére emelkedett. Jóllehet 2019-ben az engedélyezett hitelek száma 11 százalékkal csökkent, összegük 6 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A csok változásainak hatására 2019 folyamán csaknem kétötödével több államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, miközben összegük majdnem duplájára emelkedett.

A vidéki lakásügyletekben kiemelt szerepük van a támogatásoknak
Fotó: Havran Zoltán

Az összegzés szerint tavaly hatéves folyamat fordult meg, miután 11 százalékkal csökkent az adásvételek száma a lakáspiacon. A visszaesésben 2019 júniusától érdemi szerepet játszott a Magyar Állampapír Plusz, mint alternatív befektetési lehetőség megjelenése. Eközben a községek lakáspiacának éves forgalma csekély mértékben növekedett. A KSH elemzése megállapítja, hogy mindez az otthonteremtési program kiszélesítésével hozható összefüggésbe: tavaly július 1-jétől igényelhető a falusi csok, a „hagyományos” csok mellé felvehető 10-15 millió forintos kedvezményes hitel pedig használt lakások vásárlásához is elérhetővé vált. Mindezek együttes hatására Budapest súlya a használt lakások piacán mélypontra zuhant: 2019-ben az összes adásvétel mindössze 17 százaléka zajlott a fővárosban, ilyen kevés sosem volt a 2007 óta tartó megfigyelések során. Ezzel párhuzamosan viszont a nem megyeszékhely városokban és a községekben zajlott a lakásügyletek több mint 60 százaléka.

A kiadványból kiderül, hogy a múlt évre több mint két és félszeresére nőtt a főváros és a vidék átlagos lakásárszintje közötti különbség. Budapesten 34,7 millió forint volt az átlagár, vidéken ezzel szemben 13,6 millió forint.

Az előző évhez viszonyítva az átlagos lakásár a fővárosban 5,2 millió forinttal nőtt, míg a megyeszékhelyeken 3,2 millió forint volt a drágulás mértéke. A kisebb településeken az év második felében már csökkentek az árak, éves szinten azonban a városokban 1,6 millió forinttal, a községekben 700 ezer forinttal emelkedtek. A fővárosban az országos átlagot meghaladó, 24-25 százalékot tett ki a panellakások drágulása.