Nem fogadják el jelenlegi formájában az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitika reformjára vonatkozó terveit a tagállamok egy része mellett a meghatározó európai szervezetek sem.
Az egyik legmeghatározóbb európai termelői érdekképviselet, a Copa-Cogeca legutóbb szeptemberben szólította fel az Európai Unió döntéshozóit arra, hogy az európai zöldmegállapodásban meghatározott célhoz – vagyis ahhoz, hogy 2050-re Európa teljes mértékben klímasemleges kontinensé váljon – a mezőgazdaságra háruló elvárások veszélybe sodorhatják a kontinens biztonságos élelmiszer-előállítását.
Brüsszel a gazdákat is okolja a klímaváltozásért, pedig ők tesznek ellene
A szervezetek szerint a zöldalku nem veszi figyelembe az agrárium speciális igényeit, ráadásul a szektort a szén-dioxidnál jóval kevésbé környezetkárosító metángáz-kibocsátás érinti.
Fotó: Mirkó István
Emellett
a gyepterületek, egyes növénykultúrák és az erdők fenntartása érdemben hozzájárul a klímacélok eléréséhez.
Korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is ellenezte a terveket a meghatározó nemzetközi fórumokon azt hangsúlyozva, hogy a koronavírus-járvány jelentette nyomás is bizonyította, különleges elbánásban kell részesülnie az élelmiszer-előállításnak.
Európa zöld alkuja óriási kiadásokkal jár
A zöldmegállapodás alapja, hogy az új közös agrárpolitika rendszerében a közvetlen támogatások, vagyis a területalapú támogatások jelentős részét, negyven százalékát kellene a gazdáknak éghajlati célokra fordítaniuk.
Emellett komoly beruházásokat kellene vállalniuk annak érdekében, hogy a 2030-ig meghatározott konkrét bizottsági célokhoz hozzájáruljanak.
Ezek közé tartozik a növényvédő szerek használatának felére csökkentése, a műtrágya felhasználásának legalább húszszázalékos mérséklése, valamint a biogazdaságok arányának jelentős növelése.
Cél, hogy Európa mezőgazdasági területének negyedén biogazdálkodást folytassanak a gazdálkodók, míg jelenleg az arány a nyolc százalékot sem éri el.
Az állattartóknak várhatóan jóval magasabb állatjóléti elvárásoknak kell eleget tenniük, amely szintén jelentős költségnövekedést eredményez. Ennek oka, hogy az antibiotikumok és egyéb szerek forgalmazását 2030-ig a felére kell visszaszorítani.
Ez várhatóan csak a jelenleginél is szigorúbb tartástechnológiák bevezetésével érhető el.
Az állattartókat, elsősorban a szarvasmarhatartókat ráadásul az éghajlatváltozás érdemi felelősévé teszik.
Az Európai Bizottság ambiciózus tervei között szerepel emellett az élelmiszer-pazarlás drasztikus visszaszorítása, a címkézés, az egészséges életmódra ösztönzés, valamint a kutatás és innováció. Brüsszel a következő években várhatóan az élelmiszer-termelés nagyobb uniós szintű integrációjára is kísérletet tehet.
