Nem törődik az agrárium igényeivel Brüsszel klímastratégiája

Komoly terhet róna Brüsszel a gazdálkodókra annak érdekében, hogy Európa elérhesse a 2050-re kitűzött karbonsemlegességet. Az új agrárpolitika vitájának középpontjában állnak a bizottsági zöldmegállapodásban foglalt elképzelések. A tagállamok egy része és az agrárium meghatározó szervezetei is úgy látják, a tervezet jelen formájában komoly nehézségeket okoz a termelőknek, és veszélyezteti az élelmiszer-előállítást.

Évről évre kedvezőbb az ágazat helyzete Fotó: Kurucz Árpád

Nem fogadják el jelenlegi formájában az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitika reformjára vonatkozó terveit a tagállamok egy része mellett a meghatározó európai szervezetek sem.

Az egyik legmeghatározóbb európai termelői érdekképviselet, a ­Copa-Cogeca legutóbb szeptemberben szólította fel az Európai Unió döntéshozóit arra, hogy az európai zöldmegállapodásban meghatározott célhoz – vagyis ahhoz, hogy 2050-re Európa teljes mértékben klímasemleges kontinensé váljon – a mezőgazdaságra háruló elvárások veszélybe sodorhatják a kontinens biztonságos élelmiszer-előállítását.

Brüsszel a gazdákat is okolja a klímaváltozásért, pedig ők tesznek ellene

A szervezetek szerint a zöldalku nem veszi figyelembe az agrárium speciális igényeit, ráadásul a szektort a szén-dioxidnál jóval kevésbé környezetkárosító metángáz-kibocsátás érinti.

A nemzetközi szervezetek közül több is úgy látja, Brüsszel veszélybe sodorja az Európai Zöldmegállapodással az élelmiszer-előállítást
Fotó: Mirkó István

Emellett

a gyepterületek, egyes növénykultúrák és az erdők fenntartása érdemben hozzájárul a klímacélok eléréséhez.

Korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is ellenezte a terveket a meghatározó nemzetközi fórumokon azt hangsúlyozva, hogy a koronavírus-járvány jelentette nyomás is bizonyította, különleges elbánásban kell részesülnie az élelmiszer-előállításnak.

Európa zöld alkuja óriási kiadásokkal jár

A zöldmegállapodás alapja, hogy az új közös agrárpolitika rendszerében a közvetlen támogatások, vagyis a területalapú támogatások jelentős részét, negyven százalékát kellene a gazdáknak éghajlati célokra fordítaniuk.

Emellett komoly beruházásokat kellene vállalniuk annak érdekében, hogy a 2030-ig meghatározott konkrét bizottsági célokhoz hozzájáruljanak.

Ezek közé tartozik a növényvédő szerek használatának felére csökkentése, a műtrágya felhasználásának legalább húszszázalékos mérséklése, valamint a biogazdaságok arányának jelentős növelése.

Cél, hogy Európa mezőgazdasági területének negyedén biogazdálkodást folytassanak a gazdálkodók, míg jelenleg az arány a nyolc százalékot sem éri el.

Az állattartóknak várhatóan jóval magasabb állatjóléti elvárásoknak kell eleget tenniük, amely szintén jelentős költségnövekedést eredményez. Ennek oka, hogy az antibiotikumok és egyéb szerek forgalmazását 2030-ig a felére kell visszaszorítani.

Ez várhatóan csak a jelenleginél is szigorúbb tartástechnológiák bevezetésével érhető el.

Az állattartókat, elsősorban a szarvasmarhatartókat ráadásul az éghajlatváltozás érdemi felelősévé teszik.

Az Európai Bizottság ambiciózus tervei között szerepel emellett az élelmiszer-pazarlás drasztikus visszaszorítása, a címkézés, az egészséges életmódra ösztönzés, valamint a kutatás és innováció. Brüsszel a következő években várhatóan az élelmiszer-termelés nagyobb uniós szintű integrációjára is kísérletet tehet.

Brüsszel kommunikációjával szöges ellentétben a WFO kimondta: az üvegházhatású gázok fő forrása a szállítás, nem az állattartás Fotó: Kurucz Árpád

Sokan tiltakoznak a bizottsági tervek ellen

A világ meghatározó szervezetei közül a World Farmers’ ­Organization (WFO) nyíltan bírálta a bizottsági terveket. A szervezet a haszonállattartás mellett harcol. Az uniós kommunikációval szemben többször kimondta, hogy

az üvegházhatású gázok fő forrásai a fosszilis üzemanyagok és a szállítás, nem pedig az állattartás. A WFO hitet tesz amellett, hogy a hús a kiegyensúlyozott és tápláló étrend alapja, külön kiemelvén a vörös húsok elsődleges szerepét a fehérje és egyes vitaminok bevitelében.

Az EU által meghatározott éghajlati célokat a legtöbb tagállam mellett hazánk is támogatja, ha Brüsszel megfelelő forrásokat rendel a célok eléréséhez, illetve ha a megvalósítás nem okoz elviselhetetlen terhet a gazdáknak.