Az arany ára a nyáron soha nem látott értékre, 2000 dollár fölé emelkedett, így joggal merül fel a kérdés, hogy ennek hatására megnövelik-e kitermelésüket a bányák, hisz nyilván nagyobb a számukra elérhető haszon, illetve érdemes lehet olyan helyen is megkezdeni a munkát, ahol eddig a magas költségek miatt nem érte meg. Tudjuk, hogy az olaj esetében ez így van: ha túl nagy a kereslet, addig emelkedik az ár, amíg a kitermelőknek megéri megnövelni a felszínre hozatalt, túlkínálat esetén pedig addig zuhan, amíg kényszerűen fel kell függeszteniük azt. Ezt persze befolyásolják kitermelés-korlátozási megállapodások is, de a lényeg az, hogy a várható felhasználáshoz képest korlátlanul rendelkezésre álló nyersanyagról van szó a mai technológiák mellett.
Az arany esetében azonban úgy tűnik, teljesen más a helyzet, már csak abból a szempontból is, hogy szemben az olajjal, amit elégetünk, a kitermelt arany legnagyobb része megmarad, rendelkezésre áll, akár aranyrudak, akár ékszer, akár érmék formájában. Igen ám, de most már a piaci kínálat nagy része is csak ebből a meglévő mennyiségből kerülhet ki, miután meglepő módon a földkéregben eddig fellelt aranykészlet nagyobbik részét az emberiség már felszínre hozta. A BBC adatai alapján 190 ezer tonna körül van az eddig kitermelt mennyiség, és amerikai geológiai felmérések szerint mindössze ötvenezer tonna maradt még reálisan kitermelhető, vagyis a teljes mennyiség bő húsz százaléka maradt csak a föld alatt.
Fotó: MTI/EPA/Tony McDonough
Tavaly 3530 tonnát bányásztak, egy százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban, ezzel nem kizárt, hogy a kitermelés elérte csúcsát (az előző évtizedben még folyamatosan, de lassuló ütemben emelkedett, 2008-ban még csak 2500 tonna volt).
A mostani ütemben a jelenleg ismert készletek 14-15 év alatt ki is fogynának, de szakértők valószínűsítik, hogy a kitermelés fokozatosan csökkenni fog, amikor az egyre nehezebben elérhető részekre kerül sor, így a folyamat lassabb lesz: pár évtized alatt zajlik le.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően, nem fog-e az emberiség újabb, akár a földkéreg mélyében lévő, akár az óceánok alja alatt fekvő aranykészleteket találni és azt elfogadható költségek mellett felszínre hozni. Az utóbbi években kevés új forrást találtak, ami csökkenti annak az esélyét, hogy komoly mennyiségek kerülnének elő belátható időn belül: a kitermelés legnagyobb része most is évtizedek óta működő bányákból származik. Érdekesség, hogy az eddig kibányászott összes arany harminc százaléka egy helyről, a dél-afrikai Witwatersrand-medencéből származik. A jelenlegi legnagyobb kitermelő Kína, utána Kanada, Oroszország és Peru következik.
Kérdés, hogy mi történik akkor, amikor a készletek kimerülnek. Ekkor lesz összesen nagyjából 250 ezer tonna arany, és előáll az a helyzet, amire a bitcoin létrehozói számítottak: adott egy eszköz, amiből nem lehet többet előállítani, kitermelni, kibocsátani.
