Az online értekezletek bevezetésén túl is vannak lehetőségek a cégek digitalizációjában. Általánossá vált a távmunka és a digitális eszközök használata, ám további módjai is vannak az átállásnak, ezek közül három praktikus és már rendelkezésre álló megoldást gyűjtött össze a T-Systems.
Ha a hagyományos, papíralapú dokumentumokra támaszkodunk az üzleti hétköznapokban, akkor a folyamatainkat befolyásolhatja, hogy vajon rendelkezésre állnak-e az aláíró felek, mennyire gyors a futár vagy a posta, mennyire hatékony az iktatórendszer. Az elektronikus dokumentumok hiteles aláírásához mindegy, milyen távol vannak egymástól térben és időben az aláíró felek, mert a dokumentumokat elektronikusan juttathatjuk el.
Az elektronikus aláírásokkal bonyolított tranzakciók így lényegesen gyorsabbak, rugalmasabbak, kényelmesebbek és környezetkímélőbbek.
– Szélsőséges esetben akár egy cég működése is akadályokba ütközhet akkor, ha azt ügyfelei és partnerei személyes jelenlétéhez köti, és ragaszkodik a papíralapú dokumentumhitelesítéshez – véli Balogh Balázs, a T-Systems szakterületi vezetője, aki szerint versenyhátrányt szenved az a cég, amelyik nem készül fel a digitális, online működésre.
Bízza a gépre!
A hatékonyságnövelésben és a költségcsökkentésben a mesterséges intelligencia is hathatós segítséget nyújt. Az algoritmus az emberi érzékszervek mintájára képes interakcióra: látás, hallás, tapintás alapján térképezi fel a környezetet, amire önállóan képes reagálni. Így azokat a feladatokat, amelyek leírhatók a kezdetüktől a végükig, a gépek is elvégezhetik az emberek helyett. A rutinjellegű feladatok, mint az adatrögzítés, az ügyfélszolgálati folyamatok, a gyártósori minőség-ellenőrzés, gyorsabban és jobb minőségben hajthatók végre.
Az emberek elfáradnak, kiégnek, esetleg megbetegednek, szabadságra mennek – a mesterséges intelligenciára ez nem jellemző.
– Az első ipari forradalom óta folyamatosan alakulnak át a munkakörök, bizonyos munkák meg is szűnnek – így nem igazán lehet a mesterséges intelligencia számlájára írni, hogy munkahelyeket venne el – véli Farkas Zoltán, a T-Systems szakértője. – Az általunk fejlesztett alkalmazás, vagy ahogy a legtöbben ismerik, Vanda, többféle emberi interakcióra képes. A Telekom ügyfélszolgálatán már az összes lakossági telefonhívást Vanda veszi fel, ami több millió hívást jelent évente. Az NLP (Natural Language Processing) technológiát alkalmaztuk Vandánál, ami abban különbözik a hangvezérléstől, hogy megérti a beszélő szándékát, ez alapján ad válaszreakciót. Vanda akár írásban is képes kommunikálni, sőt, robotként a személyes térben is megjeleníthető – ismertette az algoritmust Farkas Zoltán.
