Valamelyest visszaerősödtek a fontosabb olajfajták határidős jegyzésárai arra reagálva, hogy az Egyesült Államokban a nyersolajkészletek 500 ezer hordóra csökkentek a legutóbbi jelentés szerint. Az egy héttel korábbi kétmillió hordós tartalék kevésbé volt a piacok ínyére, ami közrejátszott az árak gyengülésében. Erősebben ható tényező továbbra is a koronavírus-járvány, illetve az annak nyomán Európában ismét egyre szigorodó korlátozások. Minél kevesebb a lehetőség az utazásra, annál kisebb az üzemanyagok iránti kereslet, ez pedig várhatóan egészen az év végéig a hordónkénti 40 dollár alatt tartja az árakat a jelenlegi előrejelzések szerint. Nem ad okot az optimizmusra az USA gazdaságának alakulása sem, ahol továbbra is magasabb a munkanélküliségi ráta a korábban reméltnél, nem sikerült annyi munkahelyet létrehozni, mint amennyi a tervekben szerepelt.
Eközben pedig Irak és Líbia is több olajat termel ki és dob a piacra, mint amennyi ideális lenne. Egyedül Szaúd-Arábiában látják úgy, hogy a Brent olajfajta 2020 és 2023 között átlagosan a hordónkénti 50 dolláros áron marad, legalábbis a költségvetési tervekből ez olvasható ki a Goldman Sachs elemzői szerint. Igaz, még ez az árszint – aminek a teljesülése közel sem biztos – is kevés ahhoz, hogy a királyság csökkenthesse a deficitjét, amelyet saját bevallása szerint is igencsak megütött a válság.
A Nemzetközi Valutaalap úgy számolt júliusban, hogy a Közel-Kelet és Észak-Afrika olajországai az előző évhez képest 270 milliárd dollárral (mintegy 81 ezer milliárd forinttal) kevesebb bevétellel számolhatnak összesen. A szaúdi veszteség 29 milliárd dollárra rúgott csak az idei második negyedévben, emiatt Rijádban megszorító intézkedésekről döntöttek, így például háromszorosára emelték az áfát, lakhatási hozzájárulásokat töröltek el és állami beruházásokat halasztottak el.
Fotó: Miguel Gutiérrez / MTI/EPA/EFE/
Még ha a tervei alapján úgy is látja a világ második legnagyobb olajexportőre, hogy hamarosan ismét növekedésnek indul, az európai korlátozások keresztbe tehetnek a terveinek.
Rengeteg embert bocsát el az Exxon
Az amerikai óriásvállalat 1600 munkahelyet szüntet meg Európában, a lépést azzal indokolta, hogy mérsékelnie kell a költségeit. Az Exxon közleményben jelezte, hogy egyébként is dolgozott a hatékonyságnövelésen, de a járvány okozta keresletcsökkenés a lépéseket sürgetőbbé tette. Az Egyesült Államok legnagyobb energiavállalata az idei első és a második negyedévet is veszteséggel volt kénytelen zárni, és a harmadik negyedévvel kapcsolatban sem bizakodó. A válság hatására egyre csökkentette európai jelenlétét: kivonult Norvégiából, de a tavaly kétmilliárd dollár értékűre becsült északi-tengeri vagyonát most csak jóval olcsóbban adhatja el. Emellett 15 szénhidrogénmezőt értékesítene, valamint két kutatási területet és vezetékeket is eladna.
