Nincs okuk az optimizmusra az olajpiaci szereplőknek

A világjárvány nyomán hozott európai korlátozó intézkedések semmisé teszik Szaúd-Arábiának azt a reményét, hogy a következő években átlagosan 50 dollár körüli lehet az olaj hordónkénti ára. A közel-keleti és az észak-afrikai olajországok jelentős veszteséget kénytelenek elkönyvelni az idén.

Valamelyest visszaerősödtek a fontosabb olajfajták határidős jegyzésárai arra rea­gálva, hogy az Egyesült Államokban a nyersolajkészletek 500 ezer hordóra csökkentek a legutóbbi jelentés szerint. Az egy héttel korábbi kétmillió hordós tartalék kevésbé volt a piacok ínyére, ami közrejátszott az árak gyengülésében. Erősebben ható tényező továbbra is a koronavírus-járvány, illetve az annak nyomán Európában ismét egyre szigorodó korlátozások. Minél kevesebb a lehetőség az utazásra, annál kisebb az üzemanyagok iránti kereslet, ez pedig várhatóan egészen az év végéig a hordónkénti 40 dollár alatt tartja az árakat a jelenlegi előrejelzések szerint. Nem ad okot az optimizmusra az USA gazdaságának alakulása sem, ahol továbbra is magasabb a munkanélküliségi ráta a korábban reméltnél, nem sikerült annyi munkahelyet létrehozni, mint amennyi a tervekben szerepelt.

Fotó: Christian Hartmann / Reuters

Eközben pedig Irak és Líbia is több olajat termel ki és dob a piacra, mint amennyi ideális lenne. Egyedül Szaúd-Arábiában látják úgy, hogy a Brent olajfajta 2020 és 2023 között átlagosan a hordónkénti 50 dolláros áron marad, legalábbis a költségvetési tervekből ez olvasható ki a Goldman Sachs elemzői szerint. Igaz, még ez az árszint – aminek a teljesülése közel sem biztos – is kevés ahhoz, hogy a királyság csökkenthesse a deficitjét, amelyet saját bevallása szerint is igencsak megütött a válság.

A Nemzetközi Valutaalap úgy számolt júliusban, hogy a Közel-Kelet és Észak-Afrika olajországai az előző évhez képest 270 milliárd dollárral (mintegy 81 ezer milliárd forinttal) kevesebb bevétellel számolhatnak összesen. A szaúdi veszteség 29 milliárd dollárra rúgott csak az idei második negyedévben, ­emiatt Rijádban megszorító intézkedésekről döntöttek, így például háromszorosára emelték az áfát, lakhatási hozzájárulásokat töröltek el és állami beruházásokat halasztottak el.

Mérsékelt a felhozatal és az ár is, amin el lehet adni a folyékony aranyat
Fotó: Miguel Gutiérrez / MTI/EPA/EFE/

Még ha a tervei alapján úgy is látja a világ második legnagyobb olajexportőre, hogy hamarosan ismét növekedésnek indul, az európai korlátozások keresztbe tehetnek a terveinek.

Rengeteg embert bocsát el az Exxon

Az amerikai óriásvállalat 1600 munkahelyet szüntet meg Európában, a lépést azzal indokolta, hogy mérsékelnie kell a költségeit. Az Exxon közleményben jelezte, hogy egyébként is dolgozott a hatékonyságnövelésen, de a járvány okozta keresletcsökkenés a lépéseket sürgetőbbé tette. Az Egyesült Államok legnagyobb energiavállalata az idei első és a második negyedévet is veszteséggel volt kénytelen zárni, és a harmadik negyedévvel kapcsolatban sem bizakodó. A válság hatására egyre csökkentette európai jelenlétét: kivonult Norvégiából, de a tavaly kétmilliárd dollár értékűre becsült északi-tengeri vagyonát most csak jóval olcsóbban adhatja el. Emellett 15 szénhidrogénmezőt értékesítene, valamint két kutatási területet és vezetékeket is eladna.