Több millió forintos kiadás a vagyonszerzési illeték

Már egy 25 millió forintba kerülő lakásnál is alapesetben egymillió forint a vagyonszerzési illeték, amely alól január 1-jétől mentesülnek majd a csokkal vásárló családok. A négyszázalékos közteherből az eddigi illetékkedvezményeket, -mentességeket a családok alig-alig tudták már érvényesíteni az elmúlt évek lakáspiaci drágulásával.

Még a csokkal lakást vásárlóknak is maradtak extra kiadásaik Fotó: Bach Máté

Lakásvásárláskor rendre felmerül, hogy rendben, ennyit meg ennyit kell fizetni az ingatlanért, de milyen további „rejtett költségek” vannak.

Az ügyvédi, átírási díjak mellett az egyik ilyen – adott esetben elég jelentős – tétel a vásárló által fizetendő vagyonszerzési illeték, mely lakás vagy ház vásárlásakor alapesetben a vételár négy százaléka.

Ez már egy 25 millió forintos ingatlan esetén is milliós tételt, konkrétan egymillió forintot jelent, de a mai budapesti és nagyvárosi ingatlanárak mellett ennél jóval több is lehet. Ettől a kiadástól mentesülnek 2021. január 1-je után azok a családok, amelyek a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) vásárolnak új vagy használt lakást, akár egy, akár több gyermekük van, akár gyermekvállalás előtt állnak.

Fontos emlékeztetni rá, hogy a csok összege jelenleg is csökkenti az illetékalapot. Ha például egy háromgyermekes család új lakást vesz, a tízmillió forintnyi csok négy százalékával, azaz négyszázezer forinttal kevesebb illetéket kell fizetnie, de a fennmaradó vételárból ugyanúgy fizetési kötelezettsége van.

De mi is az a vagyonszerzési illeték?

Az illetéket a vásárlást követő időszakban kell megfizetni, amikor a költözés után amúgy is számos további kiadás – felújítás, bútorok, ház esetében a kerttel kapcsolatos költségek – merülhet fel, ezért is különösen nagy segítség a mentesség.

Az illetékfizetés alól teljes mentesség eddig csak akkor járt, ha valaki családtagtól vagy házastárstól vette az ingatlant, vagy ajándékba kapta azt. Családtagnak ez esetben a szülő, a gyermek és a testvér számít.

Ma még nemcsak a vételárral, hanem az illetékfizetéssel is számolniuk kell a családoknak

Fotó: Havran Zoltán

Alapesetben sokan azért mentesülnek ma az illetékfizetés alól (vagy legalábbis jelentősen kevesebbet fizetnek), mert lakáscserével költöznek, azaz régi otthonuk eladása után vesznek másikat.

Ha a vásárlás három éven belül történik, akkor a két ingatlan vételárának különbözete lesz a négyszázalékos illeték alapja, ez is csak akkor, ha a vásárolt ingatlan a drágább az eladottnál.

Ha tehát valaki harmincmillióért ad el ingatlant, majd negyvenmillióért vesz másikat, annak tízmillió forint után kell vagyonszerzési illetéket fizetnie, ami esetében 400 ezer forint.

A jogszabály más kedvezményeket is tartalmaz, jóllehet ezek egy része a lakások felértékelődésével már nem igazán kihasználható.

A 35 év alattiak első ingatlanszerzésénél például ötven százalék kedvezmény jár (vagyis számukra két százalék az illeték mértéke), ám ez csak akkor érvényesíthető, ha a vásárolt ingatlan 15 millió forintnál kevesebbe kerül. Az új lakások vásárlóinak is jár illetékkedvezmény. Egyáltalán nem kell illetéket fizetniük, ha 15 milliónál kevesebbért vették az új ingatlant – ez az eset ma már kizárható. A 15–30 millió forintos új lakások vásárlóinak pedig a 15 millió forint fölötti összeg után kell csak a négyszázaléknyi illetéket megfizetni – ez az eset sem túl gyakori ma.

Segítséget inkább az jelent, hogy bárki kérhet kamatmentes részletfizetési lehetőséget a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, amelyet az esetek jelentős részében meg is adnak. A fentiekből látható, hogy a családok illetékmentessége teljesen új szemléletet visz be a mentességek körébe. Fontos, hogy minden csokkal vásárlónak jár, akiknek ez az elmúlt évek lakáspiaci drágulása után jelentős könnyebbséget jelent.