Változékony lett a cseh korona és a lengyel złoty árfolyama

Márciusban nemcsak a forint, hanem a másik két visegrádi valuta is gyengült, azóta hevesen ingadoznak.

Czech crown banknotes are seen in this picture illustration taken in Prague January 18, 2013. A string of poor data from the economy has raised the probability the Czech central bank will start selling crowns to weaken the currency, and promote spending by removing expectations that prices of imported goods will fall. REUTERS/David W Cerny (CZECH REPUBLIC - Tags: BUSINESS) - RTR3CLLL Fotó: © David W Cerny / Reuters

A márciusban hirtelen pandémiává terebélyesedő koronavírus-járvány igen heves mozgásokat okozott a piaci árfolyamokban, legyen szó részvényekről, kötvényekről, devizákról vagy árupiaci termékekről. Az olaj ára a visszaeső kereslet miatt összeomlott, a részvénypiacok a váratlan helyzet miatt ijedelem okán zuhantak, ugyanakkor néhány valuta, köztük a cseh korona, a złoty és a forint is nagyot gyengült.

A részvénypiacok azóta jegybankok fokozott pénzteremtő monetáris politikájának hatására magukhoz tértek, sőt, a divatosabb technológiai szektorok vezetésével az indexek helyenként új csúcsokat is elértek, ugyanakkor az említett devizák árfolyamai változékonyak maradtak, de nem erősödtek vissza: meg sem közelítették a járvány előtti szinteket.

A folyamatnak több magyarázata is lehet: egyrészt a befektetők a kisebb piacokról visszavonulnak, ezeken mérséklik a kockázatvállalást, miközben a divatos és egyre csak emelkedő árfolyamú részvénycsoportok felé fordulnak, ott nem érezve érdemi kockázatot. Másrészt a złoty és korona esetében a korábban viszonylag magas kamatok hirtelen lecsökkentek, mmiután az érintett jegybankok gyors kamatcsökkentéssel reagáltak a válságra, így a befektetők érthető módon már nem találták vonzónak az adott devizákat.

A cseh korona esetében eltérést láthatunk a forinthoz és a złotyhoz képest: a márciusi gyengülés nagyobb mértékű volt, majd az ezt követő korrekció után most ismét erős gyengülés tapasztalható. Mindezt azonban magyarázhatják az elmúlt évek eseményei.

2015–16 környékén Európa nagy része, a visegrádi régiót is beleértve, szokatlan jelenséggel szembesült: a negatív inflációval. A jegybankok általában erős kamatcsökkentéssel reagáltak, az Európai Központi Bank eszközvásárlási programot is indított, a cseh jegybank viszont gátat szabott a korona erősödésének. Eurónként 27 koronás árfolyamon szabta meg a limitet, de miután a korona iránti kereslet nagyobb volt, mint a kínálat, az árfolyam szinten tartása érdekében a cseh jegybanknak kellett megvásárolnia a többlet devizát (leginkább eurót).

Cseh korona bankjegyek. Forrás: Reuters

A folyamat során a cseh jegybank egész meglepő devizatartalékot gyűjtött össze: a 2015-ben még ötvenmilliárd eurós tartalék szintje 2017-re 150 milliárd euróra növekedett, ami a cseh gazdaság méretéhez viszonyítva kirívóan nagy összeg. 2017-ben, amikor az infláció emelkedni kezdett, megszüntették az árfolyam limitet, ekkor a korona hirtelen erősödni kezdett, és ez a folyamat idén év elejéig ki is tartott. Vélhetően sokan számítottak a korona további erősödésére, a válság azonban hirtelen megfordította a folyamatot: most a befektetők zárják korona pozícióikat, erős gyengülést okozva. Gondot mindazonáltal ez nem fog jelenteni a cseh jegybanknak: ha tovább gyengül az árfolyam, visszaadhatják a piacnak a gigantikus devizatartalék egy részét, mégpedig nyereséggel, egyúttal megállítva a korona gyengülését.