Sem itthon, sem Európában, de még a világban sem volt váratlan a recesszió, hiszen az elmúlt években olyan jelentős konjunkturális időszakot élhettünk át, mint még soha eddig a gazdaságtörténet során. Ezt pedig törvényszerűen egy komolyabb visszaesési ciklusnak kellett követnie, csak arra senki nem számított, hogy ez egy világjárvány formájában ölt testet – mutatott rá a konferencián tartott előadásában Varga Mihály.
– A recesszió is korábban nem ismert szinteket ér el világszerte, ennyi ember még nem vált egy csapásra munkanélkülivé, mint az idei második negyedévben. Csak az Európai Unióban 14 százalékos visszaesést hozott a tavaszi első hullám, Amerikában még ennél is rosszabb eredmények születtek, talán csak Kína lóg ki a sorból, ahol minden előbb kezdődött, relatíve hamar magához is tér a gazdaságuk, s egyelőre a járvány második hullámában sem igazán érintettek – hangsúlyozta a pénzügyi tárca vezetője.
Magyarország számára komoly kapaszkodót jelent, hogy 2019-ben 2008-hoz képest több, fontos makrogazdasági mutató lényegesen jobban alakult.
Így a GDP növekedése a 2008-as 1,1 százalékkal szemben 2019-ben 4,6 százalékos volt, a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékról 3,4 százalékra apadt és jelentős változásnak számít, hogy a hazai devizahitelek aránya a teljes hitelállományon belül 62 százalékról egy százalékra zsugorodott. Ahogyan ugyancsak látványosan jobb volt tavaly az államadósság GDP-arányos mértéke 2008-hoz viszonyítva: 71,8 helyett 65,4 százalék, az államháztartási hiány 3,8 helyett két százalék, valamint külön érdemes kiemelni a külső nettó adósság visszazuhanását a GDP százalékában, a 2008-as 52,6 százalékos szintről 8,1 százalékosra.

A növekedés lendülete még a járvány idei, első hulláma alatt is kitartott hazánkban – mutatott rá Varga Mihály –, a legutóbbi adatok szerint az EU 8,3 százalékos visszaesése mellett Magyarországon csak 6,1 százalékkal mérséklődött a növekedési mutató. Néhány kulcsfontosságú, az utóbbi években látványosan felfutó területen azonban fokozott mértékben jelentkezett hazánkban a visszaesés. Ahogy a pénzügyminiszter fogalmazott: a válságban az erősségeink váltak a gyengeségeinkké. Így például a járműgyártás, amely már a járvány előtt technológiai kihívással nézett szembe, de hasonlóan ebbe a kategóriába sorolható a turizmus is. Mindezeket jól szemléltetik a statisztikai adatok, amelyek szerint idén áprilisban nyolcvan százalékkal esett vissza a járműipar teljesítménye és 97 százalékot zuhant a hazai vendégéjszakák száma.
A válság első hullámának romboló hatásainak mérséklését célzó bérkiegészítő támogatásából több mint 900 ezer munkavállaló részesült, ezzel három-négy százalék körüli fékezést sikerült elérni az első féléves visszaesésben