A BMW és a Mercedes kitelepíti a motorgyártást

A Mercedes és a BMW is szabadul a belsőégésű motorokat gyártó üzemeitől, a PSA Csoport pedig a minap jelentette be, hogy felhagy a fejlesztéssel. Mindez nem sok jót ígér a magyarországi motorgyáraknak Győrben és Szentgotthárdon.

A BMW leállítja a belsőégésű motorok gyártását a müncheni központi üzemében, és átáll az elektromos meghajtásra – tette közzé az AutomobilWoche.de. A jelenlegi tervek szerint 2024-re a termelést fokozatosan kiköltöztetik, a négy- és hathengereseket az ausztriai Steyrbe, a nagy V8-as és V12-es motorokat a nagy-britanniai Hams Hallba. A BMW a müncheni motorgyár 1400 alkalmazottjának más munkahelyeket akar felajánlani Münchenben vagy Bajorországban.

A BMW tervezett debreceni gyára után München lesz a második hely, ahol az elektromos hajtásokhoz tervezett új padlólemezt használják – nyilatkozta Milan Nedeljkovic gyártási igazgató.

Az új platformot, amelyet a BMW főnöke, Oliver Zipse jelentett be, 2025-től használják majd először Debrecenben, Magyarországon. A BMW 2016 óta már 200 millió eurót fektetett be a müncheni gyárba annak érdekében, hogy a jövőben itt ugyanazon a gyártósoron tudják gyártani a belsőégésű és elektromos motorral szerelt modelleket.

Elektromos I3 modell készül a BMW németországi üzemében
Fotó: Reuters

A Mercedes nemcsak Németországból, de Európából is kitelepíti a belsőégésű motorok gyártását. A kínai Geely, amely nem mellesleg a Volvo márka tulajdonosa, birtokolja a Daimler részvények csaknem tíz százalékát. A két járműgyártó most arra készül, hogy 2024-től évente több százezer benzinmotort állítson elő – tudta meg a Handelsblatt vállalati és ipari köröktől. A fejlesztési tevékenység, amelynek célja, hogy ezek a motorok a benzin mellett e-üzemanyagokkal vagy zöld hidrogénnel is üzemeltethetők legyenek, a Daimleré. A Geely pedig költséghatékony üzemeivel átveszi a gyártást Kínában. A cél a százmillió dolláros nagyságrendű éves költség-megtakarítás. A Daimler megerősítette a híreket. Mint mondták,

a Geely Holding és a Volvo motorokért felelős szervezeti egységének új projektje a Mercedes-Benz átfogó átalakításának része, egy koncentrált értékteremtési stratégia részeként.

De nem csak a német gyártók menekülnek a belsőégésű motorok gyártásától. A hét elején a PSA csoport első embere jelentette be, hogy beszüntették a hagyományos motorok fejlesztését. A Peugeot pedig várhatóan a jövő év első negyedében fejezi be egyesülését a Fiat-Chrysler csoporttal, és így a világ negyedik legnagyobb autógyártója jön létre.

Mindezek a korábban elképzelhetetlennek tartott fejlemények az EURO7-es kibocsátási norma 2025-től bevezetni tervezett szabályozásának az eredményei. A német autógyártók szövetsége, a VDA szerint ha a jelenlegi feltételekkel vezetik be, nem lehet belsőégésű motorral szerelt új gépkocsit forgalomba hozni az EU területén.

Mindennek pedig rövid idő alatt következményei lehetnek a magyarországi motorgyárakban is.

Közülük legjelentősebb az Audi győri üzeme. A cégnél 1994 óta gyártanak erőforrásokat, a vállalat azóta a világ legnagyobb motorgyárává fejlődött. A cég mintegy hatezer munkatársa több mint kilencezer motort gyárt naponta a VW csoport 31 járműgyártó telephelyének. Bár 2018-ban elindult az elektromotorok sorozatgyártása is, könnyű belátni, hogy a belsőégésű motorok gyártásának az esetleges leállítása után sokkal kisebb kapacitásokra lesz szükség. Hasonló a helyzet az Opel motorgyára esetében Szentgotthárdon is. A márka 2017-től a PSA csoport részeként működik, az idei év elejétől gyártják azt a háromhengeres 1,2 literes turbófeltöltős benzines motort, amelyből a gyár kapacitása évi 350 ezer darab elkészítését teszi lehetővé.