Járványállónak bizonyult a zöldáramtermelés

A megújulós projektek nem álltak le, de kérdés, hogyan alakult volna a globális kibocsátás gazdasági leállás nélkül.

2020.05.11. Budapest Kötelező maszk használat a BKV járatain. Fotó:Kurucz Árpád

Nagyjából fél évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány kezdetén úgy látta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), hogy a pandémia a többi iparággal együtt a megújuló alapú áramtermelés területén is lelassítja a beruházásokat. Mára kiderült – írja a szervezet a napokban kiadott jelentésében –, hogy az iparág a legellenállóbbak között van, alig mutatkozott meg rajta a globális járvány hatása.

Ezzel együtt kijelenthető, hogy a pandémia soha nem látott folyamatokat és számokat hozott magával az energetika területén is. Fatih Birol, a szervezet ügyvezető igazgatója a jelentés online bemutatóján elmondta:

a megújuló alapon termelt villamos áram mennyisége az előző évhez képest majdnem hét százalékkal bővül az idén.

Eközben a globális energiaigény öt százalékkal mérséklődik, de folytatódnak az erőművi kivitelezések és a hálózatfejlesztések, erősítve a megújulók további térnyerését.

Az autóforgalom gyorsabban helyreállt a járvány első hulláma után, mint a tömegközlekedésé
Fotó: Mirkó István

A bioüzemanyagok felhasználása mérséklődött a közlekedés és a szállítmányozás forgalmának eredményeként, ez pedig jelentősen rontotta a teljes energiafelhasználáson belüli megújuló-részarányt. Ám a zöld-villamosenergia felfelé korrigálja a számokat, így kijelenthető, hogy 2020-ban a bruttó energiafelhasználáson belül egy százalékkal több megújuló energiát használ fel a világ, mint tavaly.

Nem ilyen áron kell elérni a célokat

A példa nélküli folyamatok között sorolta Varró László, az ügynökség vezető közgazdásza azt is, hogy az olaj iránti globális kereslet esett. A szakértő a budapesti Energy Summiton tartott előadásában egyúttal leszögezte, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez az idén elkezdett pályán kellene maradni, ám ezzel két probléma akad. Az egyik az, hogy ezt csak a gazdaság részleges leállásával lehetett elérni, és elgondolkodtató az is, hogy a járvány híján hogyan alakult volna a karbonkibocsátás.

Varró László felidézte, hogy tavaly novemberben úgy becsülte az IEA, hogy az iparágban jelen lévő innováció elég tartalékkal szolgál ahhoz, hogy ellensúlyozza a népesség és a gazdaság növekedését, emiatt pedig stagnálhat a kibocsátás. Ez is csak félmegoldás, hiszen a párizsi klímaegyezmény gyors ütemű csökkenést feltételez az új technológiák bevezetésére alapozva, az tehát nem lehet cél, hogy az életszínvonal kárára, tömegek megélhetésének veszélyeztetése, a prosperitás csökkenése mellett érjük el a klímacélokat – jelentette ki a szakértő. Emlékeztetett arra is, hogy az egyezmény alapján évente az idei kibocsátáscsökkenésnek a két-háromszorosát kellene teljesíteni, de társadalmilag és gazdaságilag is elfogadható módon.

Sokan ódzkodnak a közösségi közlekedéstől

Egyelőre nem egyértelmű az sem, hogy a járvány milyen tartós változásokat okoz az energiafogyasztásban. Varró László szerint a konferenciák és értekezletek online térbe helyezése fennmaradhat, de csak részben, hiszen vannak arra utaló jelek, hogy a nagy nemzetközi eseményeket továbbra is szívesebben tartanák meg személyesen.

A lokális utazás terén pedig az figyelhető meg, hogy az emberek gyakran félnek a tömegközlekedést használni. – Ha valaki heti négy napot dolgozik otthon, egyen viszont be kell mennie az irodába, és azt a korábbi tömegközlekedés helyett inkább autóval teszi, akkor energiafelhasználás szempontjából lényegében ugyanott vagyunk – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy Sanghajban például sokkal gyorsabban helyreállt az autós közlekedés a járvány első hulláma után, mint a tömegközlekedés.

Stabil az e-autók iránti kereslet

Az pedig, hogy az egyének az egyéni mobilitást preferálják, kedvezhet az elektromobilitás terjedésének, e téren pedig Magyarország jól halad Varró László szerint. Hozzátette, hogy erre az évre az IEA stagnáló e-autó-piacot vár, annak ellenére, hogy a gazdasági recessziót az autóértékesítések esése követi.