Nagyjából fél évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány kezdetén úgy látta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), hogy a pandémia a többi iparággal együtt a megújuló alapú áramtermelés területén is lelassítja a beruházásokat. Mára kiderült – írja a szervezet a napokban kiadott jelentésében –, hogy az iparág a legellenállóbbak között van, alig mutatkozott meg rajta a globális járvány hatása.
Ezzel együtt kijelenthető, hogy a pandémia soha nem látott folyamatokat és számokat hozott magával az energetika területén is. Fatih Birol, a szervezet ügyvezető igazgatója a jelentés online bemutatóján elmondta:
a megújuló alapon termelt villamos áram mennyisége az előző évhez képest majdnem hét százalékkal bővül az idén.
Eközben a globális energiaigény öt százalékkal mérséklődik, de folytatódnak az erőművi kivitelezések és a hálózatfejlesztések, erősítve a megújulók további térnyerését.
Fotó: Mirkó István
A bioüzemanyagok felhasználása mérséklődött a közlekedés és a szállítmányozás forgalmának eredményeként, ez pedig jelentősen rontotta a teljes energiafelhasználáson belüli megújuló-részarányt. Ám a zöld-villamosenergia felfelé korrigálja a számokat, így kijelenthető, hogy 2020-ban a bruttó energiafelhasználáson belül egy százalékkal több megújuló energiát használ fel a világ, mint tavaly.
Nem ilyen áron kell elérni a célokat
A példa nélküli folyamatok között sorolta Varró László, az ügynökség vezető közgazdásza azt is, hogy az olaj iránti globális kereslet esett. A szakértő a budapesti Energy Summiton tartott előadásában egyúttal leszögezte, hogy a klímaváltozás megfékezéséhez az idén elkezdett pályán kellene maradni, ám ezzel két probléma akad. Az egyik az, hogy ezt csak a gazdaság részleges leállásával lehetett elérni, és elgondolkodtató az is, hogy a járvány híján hogyan alakult volna a karbonkibocsátás.
Varró László felidézte, hogy tavaly novemberben úgy becsülte az IEA, hogy az iparágban jelen lévő innováció elég tartalékkal szolgál ahhoz, hogy ellensúlyozza a népesség és a gazdaság növekedését, emiatt pedig stagnálhat a kibocsátás. Ez is csak félmegoldás, hiszen a párizsi klímaegyezmény gyors ütemű csökkenést feltételez az új technológiák bevezetésére alapozva, az tehát nem lehet cél, hogy az életszínvonal kárára, tömegek megélhetésének veszélyeztetése, a prosperitás csökkenése mellett érjük el a klímacélokat – jelentette ki a szakértő. Emlékeztetett arra is, hogy az egyezmény alapján évente az idei kibocsátáscsökkenésnek a két-háromszorosát kellene teljesíteni, de társadalmilag és gazdaságilag is elfogadható módon.
