Transzatlanti gázcsata dúl az európai piacért

Óriási gázvásárlási szerződéstől állt el a minap Franciaország, a visszautasított Egyesült Államok pedig orosz manipulációt sejt a háttérben. Kongresszusi képviselők arról írtak Emmanuel Macronnak küldött levelükben, hogy a francia elnök megtévesztés áldozatává vált, és ha nem engedélyezi az üzletet, akkor a klímavédelemért folytatott harca hiteltelenné válik.

A liquefied natural gas (LNG) tanker is tugged towards a thermal power station in Futtsu, east of Tokyo, Japan November 13, 2017. REUTERS/Issei Kato - RC1F61927820 - RC2FSF9VWJ4M Fotó: Issei Kato

Nem halkul az európai gázpiacokért vívott nemzetközi csata zaja, a napokban az Egyesült Államok 21 kongresszusi képviselője bírálta Franciaországot azzal, hogy oroszbarát politikát folytat. A felháborodást kiváltó ok egy hétmilliárd dollár – átszámítva nagyjából 2100 milliárd forint – értékű, húsz évre szóló gázvásárlási szerződés meghiúsulása. Októberben ugyanis a francia kormány úgy döntött, hogy a részben állami tulajdonú ENGIE energiavállalat – legalábbis egyelőre – nem írja alá azt a megállapodást, amelyben az Egyesült Államokból származó földgáz cseppfolyósított állapotban (LNG) érkezne. Az indoklás szerint

az amerikai kitermelési mód, a mélységi repesztéses eljárás (fracking) terheli a környezetet és a légkört.

A kongresszusi tagok közvetlenül Emmanuel Macronnak címezték levelüket, amelyben arra kérték a francia elnököt, hogy gondolja át a „félretájékoztatáson alapuló döntését”. Azzal érveltek, hogy az USA LNG-exportja az EU-ba kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a legnagyobb exportőröké, Algériáé és Oroszországé. Utóbbi vezetékes szállítása a teljes életciklust tekintve az amerikai számítások szerint 41 százalékkal károsabb a légkörre, mint a nyugati kitermelés és a termék tengeri szállítása.

Egy elúszott amerikai–francia gigaüzlet robbantotta ki a felháborodást a túlparton
Fotó: Issei Kato / REUTERS

A levélben jelezték azt a már ismert amerikai állásfoglalást, amely szerint az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését aggasztónak tartják, hiszen az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezeték miatt erősebben függhet Európa az orosz gáztól – vagyis stabilabb pozíciót érne el a Gazprom, így csökkenne az amerikai piacszerzés lehetősége.

A képviselők szerint a francia döntés az orosz lobbi eredménye. Úgy vélik, hogy Oroszország titokban civil szervezetekkel, NGO-kkal igyekszik a francia döntéshozatali folyamatot befolyásolni. Szenátusi jelentésekre hivatkozva arról is írtak, hogy Moszkva 95 millió dollárnyi fedett támogatást nyújt a palagáz ellen kampányoló európai zöld szervezeteknek, elősegítve ezzel Európában az orosz gázfüggőség fenntartását, illetve szerintük ezek a szervezetek vették rá az uniós kormányokat arra, hogy vessenek véget a palagázkutatásoknak.

Emiatt Macron elnököt arra kérik, hogy kezelje helyén az LNG-exportot a kezdetektől ellenző Föld Barátai (Friends of the Earth) nevű környezetvédő szervezetet, és ne zárja ki annak a lehetőségét, hogy akarva-akaratlanul is Moszkva ügynökei lehetnek.

Szerintük a francia elnök tájékozódását segítheti, ha saját nyilvántartásából rákeres a Gazprom által alapított NGO-kra.

Arra is kérik Franciaország vezetőjét, hogy súlyának megfelelően kezelje Párizs az USA Energetikai Minisztériumának háttérintézményeivel az együttműködést. A kongresszusi képviselők azzal zárják levelüket, hogy ha Franciaország nem mondja fel gázvásárlási szerződését Algériával és Oroszországgal, úgy azt kell feltételezniük, hogy Párizs üvegházhatású gázkibocsátásra vonatkozó hivatkozása hiteltelen.

Németország újragondolná LNG-terveit

A német Uniper energetikai cég leányvállalata, az LNG Terminal Wilhelmshaven GmbH a minap kijelentette, hogy újraértékeli a német LNG-terminál építésére vonatkozó terveit, mivel a jelenlegi helyzetben a piaci szereplők nem hajlandók a hosszú távú importkapacitás-lekötés mellett elköteleződni. Az Uniper szerint a piaci szereplők általános érdeklődése nem elégséges a tervezett üzleti modell megvalósításához, a beruházás emiatt gazdaságilag nem életképes, ezért a kikötő, illetve a telephely új típusú hasznosítását is megfontolják, például hidrogén közvetlen importálására alakítanák át.