Még súlyosabb válságot is kibírnának a pénzintézetek

A már háromnegyed éve tomboló nemzetközi koronavírus-járvány dacára a magyar bankrendszer sokkellenálló képessége erős. A hazai hitelintézetek a kihívásokkal teli gazdasági környezetben is stabil, biztonságos tőkehelyzettel és jelentős likviditási tartalékokkal rendelkeznek. A bankok többsége akár még egy jóval súlyosabb lefutású válságforgatókönyv esetén is megfelelne a biztonságos működéshez szükséges szabályozói elvárásoknak.

Az MNB szerint a bankok egyre kevésbé szigorú feltételek mellett hiteleznek Fotó: Bach Máté

A globális koronavírus-járvány miatti bizonytalan kilátások a háztartásokat keresletük visszafogására, a vállalatokat pedig beruházásaik elhalasztására ösztönözhetik. A különböző költségvetési és jegybanki intézkedések érdemben tompították a járvány első hullámának következményeit, a második hullám felfutása és az elhúzódó kilábalás miatt azonban további gazdaságtámogató intézkedések bevezetésére lehet szükség – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője online sajtótájékoztatón. Dancsik Bálint a jegybank legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján rámutatott: ma már jól létszik, hogy a sokáig V alakúnak remélt gazdasági kilábalás és fellendülés helyett inkább K alakú visszapattanás várható. Az ABC sokadik betűjének szétágazó formája a nemzetközi környezetre elhúzódó, és ágazatonként eltérő ütemű kilábalásra utal – szólt a magyarázat.

Az MNB szakembere hangsúlyozta: a jegybanki intézkedések hatására jelentősen emelkedtek a hazai bankrendszer likviditási tartalékai.

A banki forrásszerzési lehetőségek nem szűkültek be, a finanszírozási környezet kedvező.

A jegybanki és az állami programok folyamatosan hozzájárulnak a bankszektor hitelezési aktivitásához. Igaz, a vállalati hitelezésben korábban volt némi megtorpanás, ám a kis és közepes vállalkozók aktivitása új lendületet vett a harmadik negyedévben, és a lakáshitelpiac is élénkülést mutatott. A céges hitelek esetében Dancsik Bálint utalt az MNB eszközvásárlási programjaira és a Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá! eredményességére. Emlékeztetve arra is, hogy ez utóbbi kihasználtsága november közepére meghaladta az ezermilliárd forintot, ezért a Monetáris Tanács legutóbbi ülésén a program keretösszegének ezermilliárd forintos megemeléséről döntött.

Az MNB főosztályvezetője egyebek között kitért a hiteltörlesztési moratóriumra is, amely – mint jelezte – átmenetileg jót tesz a banki hitelportfóliók minőségének, ugyanakkor nőnek a hitelkockázatok és a későbbi értékvesztés. Dancsik Bálint jelezte azt is, hogy adataik szerint idén a hazai bankok jóval kisebb része szigorított a hitelezési feltételeken, mint a 2008-as válság idején. A lakossági termékek közül 2020-ban a legkeresettebbnek egyértelműen a babaváró hitel bizonyult, s a harmadik negyedévben a lakáshitelek iránti kereslet is élénkült. A személyi hitelek tavalyi népszerűsége azonban idén még csak nyomokban sem mutatkozott.

A lakossági termékek közül 2020-ban a legkeresettebbnek egyértelműen a babaváró konstrukció bizonyult
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Összességében a hazai hitelállomány éves növekedési üteme 2020 második negyedévében a vállalati szegmensben nyolc százalékot, a háztartásiban pedig 17 százalékot ért el. Az MNB várakozásai szerint az éves vállalati hiteldinamika 2021-ben négy százalék felett, míg a háztartási dinamika öt százalék felett alakulhat, és két éven belül mindkét szegmensben visszatérhet a hitelállomány két számjegyű bővülése is. A banki hitelezési hajlandóság növekedését és ezáltal a vállalati hitelállomány bővülését a kockázatmegosztást segítő állami garanciaprogramok jelentős kiterjesztése is támogathatná a következő időszakban.

Két évtized a pénzügyi stabilitás jegyében

Húsz éve jelent meg az MNB első őszi Pénzügyi stabilitási jelentése, amelynek főbb adatai közül jó néhány mára alaposan átalakult. A teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszege 2000-ben kilencezermilliárd forint volt, idén az első félév végén 47 ezer milliárd forintra bővült. A magánszektor betétállománya 4,7 ezer milliárdról húszezermilliárdra, a hitelállománya 3,8 ezer milliárdról 16,4 ezer milliárd forintra nőtt az elmúlt húsz évben. Az időszakban a szektor saját tőkéje 823 milliárd forintról 4,7 ezer milliárd forintra, míg éves adózott eredménye 82 milliárd forintról 304 milliárd forintra bővült.