Nem számít, van-e elnök, a részvényárak meredeken emelkednek

Az amerikai elnökválasztást követő napon a legnagyobb bizonytalanság közepette szárnyaltak a piacok.

HEALTH-CORONAVIRUS/USA-STOCKS Fotó: REUTERS/Brendan McDermid

Érdekes jelenséget figyelhettünk meg már hét elején is: a múlt heti gyengélkedés után heves erősödés indult a tőzsdéken, mégpedig világszerte. Látszólag semmi oka nem volt ennek, de a befektetők azért találtak okokat, mondván: hiába tombol a járvány, kisebb gazdasági károkat okoz, mint tavasszal, illetve hogy tulajdonképpen mindegy, ki az amerikai elnök, úgyis folytatódik a 11 éves hosszú távú emelkedő trend. Az esésre spekuláló befektetők az elnökválasztás befejezése előtt zárták pozícióikat, ami logikus lépés volt, hisz egy ilyen esemény után nagy árfolyammozgások jöhetnek, a spekulatív, rövid távú pozíciók fokozottan veszélyesek lehetnek.

Az elnökválasztás eredménye aztán eleinte az lett, amire ugyan lehetett számítani a járvány miatt megnövekedett volumenű levélszavazás okán, de mégis nagyjából példátlan az amerikai történelemben: a szavazatokat nem tudták időben megszámolni, ráadásul a verseny rendkívül kiélezetté vált, így nem volt döntés, fennmaradt a bizonytalanság. Mi történt erre? Az idei év egyik legnagyobb emelkedése bontakozott ki az amerikai tőzsdéken, és ezt az európai piacok is követték.

Fotó: Reuters/Brendan McDermid

Felmerül a kérdés, hogy miért rohanják meg a vevők a tőzsdét ilyen bizonytalan helyzetben? Nos, erre csak egy magyarázat lehet, miszerint a piacot most egyáltalán nem a fundamentumok, a hírek, a politikai és gazdasági folyamatok befolyásolják, hanem egy másik, nem kevésbé fontos tényező: a pénzmennyiség. Az elmúlt években, de különösen a koronavírus-járvány kezdete óta a jegybankok, mindenekelőtt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed példátlan méretű pénzkibocsátást hajtott végre eszközvásárlási programjai által. A pénz nem a fogyasztást élénkítette elsősorban: járvány idején ez amúgy sem lehetséges, és nem is jutott el alapvetően a lakosságig.

A hatalmas állampapír-mennyiséget a Fed elsősorban az intézményi befektetőktől, alapoktól vette meg, akik a kapott pénzt be akarták fektetni, sőt sok esetben alapszabályuk is előírja, milyen arányban kell ezt tenniük, így óhatatlanul a részvénypiacon jelentek meg. Az elnökválasztás előtt esetleg kivártak, hátha lesz valamekkora visszaesés (ami múlt héten be is következett), de amint látták, hogy nem jeleskednek az eladók, és félelemnek nyoma sincs, úgy dönthettek, hogy itt az ideje bevásárolni, akár arra is gondolva, hogy ha már biztos lesz az eredmény, még magasabbra juthatnak az árak.