Kiesik a versenyképes kategóriából a széntüzelés

2025-ben az atomerőművek lesznek a legolcsóbb karbonmentes termelők, kiváltképp az üzeimdőhosszabbítással működők.

Üzemanyagkötegek a Paksi Atomerőműben. Az uránalapú üzemanyag energiasűrűsége a legnagyobb Fotó: Havran Zoltán

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelő technológiák költségei csökkentek az idén, és egyre alacsonyabbak a fosszilisalapú felhasználásnál – 24 ország 243 erőművét vizsgálva jutott erre a Nemzetközi Energia-ügynökség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az év végi tanulmányában. Mint írták, a megújuló energia költségei mára úgynevezett szintezett költség értelemben versenyképesek, sok országban olyannyira, hogy kiváltható velük a fosszilisalapú termelés. Leginkább a tengeri szélfarmok gazdaságossága javult, de a jelentés kiemeli, hogy az idei számítások szerint az optimális helyekre telepített napelemcellás erőművek is jobb számokat hoztak.

Az atomerőművekben termelt áram ára nem változott, ugyanakkor a hosszú távú üzemeltetésükből származó villamos energia a legolcsóbb az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelő módok között. A 2020-ban üzembe helyezett nukleáris áramtermelők a tanulmány szerint gazdaságosabban működnek hosszú távon, mint a 2015-ös jelentésben szereplők.

A nukleárisalapú termelés továbbra is az az alacsony karbonkibocsátású technológia, amelynél a szakértők 2025-re a legalacsonyabb költséget számították.

A jelentés készítői leszögezték: azok az atomerőművek, amelyek üzemidő-hosszabbításon estek át, a teljes életciklusra vetítve a legolcsóbban állítanak elő karbonmentes áramot, és minden más erőművi technológiát maguk mögé utasítanak e téren. Ehhez hasonló értéket csak a legnagyobb vízerőműveknél mutattak ki, ám azoknak a létesítményeknek a teljesítménye nagyban függ a környezeti hatásoktól.

Üzemanyagkötegek a Paksi Atomerőműben. Az uránalapú üzemanyag energiasűrűsége a legnagyobb
Fotó: Havran Zoltán

A szén-dioxid tonnánkénti feltételezett harmincdolláros áránál a karbonmegkötés és -tárolás technológiá­jának áttöréséig a széntüzelésű energiatermelés egyszerűen kicsúszik a versenyképes tartományból.

Csökkentek a gáztüzelésű energiatermelés költségei is, mégpedig az alacsonyabb gázárak miatt. Vagyis ez az év jól sikerült a kombinált ciklusú gázerőművek üzemeltetőinek, de az eredmény nagyban függ attól, milyen áron jutnak hozzá az üzemanyaghoz. A szakmai szervezetek szerint ez egyúttal megerősíti a technológia kulcsszerepét a karbonmentes gazdaságra való áttérésben.

Franciaország erősíti nukleáris iparát

Kulcsfontosságú marad a francia áramellátásban a nukleárisalapú termelés – je­lentette ki a napokban Emmanuel Macron elnök, amikor a Framatome egyik gyárát látogatta meg. Hozzátette, hogy 2035-re a jelenlegi 75 százalékról ötvenszázalékosra csökken az atomerőművek áramtermelésben betöltött szerepe, de még döntenie kell a kormánynak arról is, hogy épüljön-e új generá­ciós reaktor az országban. Erről legkésőbb 2023-ban kell határozni, abban az évben pedig már a tervek szerint működik a flamanville-i atomerőmű 3-as blokkja. Az elnök most azt jelezte, hogy szeretné előre hozni az új blokkokról szóló döntést, hogy már jövőre elkezdődhessen az előkészítés. Az EDF francia energetikai konszern a jövő év közepén mutatná be az új generációs nyomottvizes blokk egy olcsóbban megépíthető változatát. Macron egyúttal határozott támogatásáról biztosította a nukleáris ágazatot – kiemelve a megújulóalapú áramtermelés növelésének fontosságát is –, leszögezve, hogy a nukleáris ipar a francia gazdaság sarokköve marad, már csak azért is, mert a repülőgép-hordozó hajók új nemzedéke is atommeghajtású lesz.