Míg nyugaton sokan albérletben, hazánkban saját otthonban élnek

Az európai lakáshelyzet vizsgálatából kiderült, hogy bár hazánkban a lakhatáshoz kapcsolódó költségek alacsonyak, a magyarországi ingatlanok minőségén még van mit javítani. Ezen az állapoton változtathat a 2021. január elsejétől elérhető lakásfelújítási támogatás.

Támogatott építkezések. Most már csak a rozsdaövezetekben él az alacsony áfakulcs Fotó: Kurucz Árpád

Az Európai Unió tagállamai között jelentős eltérések mutatkoznak a lakhatás viszonyaiban, költségeiben és a lakáspiaci helyzet változásában – derült ki az Eurostat összeállításából, melyet az OTP Ingatlanpont összegzett.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a magyar lakosság hány százaléka él bérleményben vagy saját tulajdonú ingatlanban, akkor az uniós lista dobogósai vagyunk.

Az unió lakosainak hetven százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, míg ez a szám Magyarországon 92 százalék, így pár százalékkal elmaradva Romániától a második helyet foglalhattuk el a listán.

Összehasonlításként a nyugat-európai országokban már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok. Franciaországban a lakosság 64, Dániában 61, míg a közvetlen nyugati szomszéd Ausztriában csak kicsivel több mint a lakosság 55 százaléka él saját ingatlanban. Ez a mutató Németországban a legalacsonyabb: mindössze 51 százalék.

A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unióban nagyjából azonos a lakások és a házak megoszlási aránya, azonban a tagállamok szintjén ez már igen eltérő. A lakások 46 százalékos, a házak pedig 53 százalékos arányt mutatnak.

– Magyarországon a házak vannak túlsúlyban (72 százalék), ez alapvetően a településszerkezet sajátosságaira visszavezethető, nehezen változó adottság, azonban az ötszázalékos lakásáfa visszavezetésével fellendülő lakásépítésnek köszönhetően ez az arány hosszabb távon akár meg is változhat – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szobaszámok tekintetében hazánk a középmezőny végéhez tartozik, hiszen, amíg az egy főre jutó szobaszám uniós átlaga 1,6–2,2 szoba/fő, addig ez hazánkban 1,5 szoba/fő.

Az ingatlanok minőségét és korszerűségét tekintve Magyarországon van mint javítani, de a helyzet jóval kedvezőbb, mint az elmúlt években. Az Európai Unió polgárainak 17 százaléka él zsúfolt lakásokban. A magyarországi lakosok 20,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lakhelye zsúfolt, míg 2010-ben ez 47 százalék volt.

Valkó Dávid jelezte: a magyarországi ingatlanállomány jelentős része elavult és korszerűtlen, ezen az állapoton változtathat a 2021. január elsejétől elérhető lakásfelújítási támogatás, hiszen hatmillió forintból egy teljes tetőfelújítás vagy teljes körű fűtés-korszerűsítés is kivitelezhető.

A közlemény kitér arra is, hogy Európai Unió legtöbb országában 2010 és 2019 között folyamatosan növekedtek a bérleti díjak, 2014 óta pedig a lakásárak is, ami egyre növekvő terhet ró a háztartásokra. Az ingatlanfenntartás megfizethetőségének egyik mutatószáma, hogy a rendelkezésre álló jövedelem mekkora részét költik lakhatásra. 2019-ben az Európai Unióban a rendelkezésre álló jövedelem átlagosan húsz százalékát fordították erre a célra, ez a mutató Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb (13,5 százalék), míg Görögországban a legmagasabb (38,9 százalék).