Nőtt az energiaigény ősszel Magyarországon

A tavalyinál hidegebb ősz megemelte a lakossági gázfogyasztást, és villamos energiából is többre volt szükség. Az utóbbi jelenség arra utal, hogy a járvány októberben már nem hatott az áramfogyasztásra.

Zsana, 2012. február 14. Szakember ellenőrzi a gázhűtőtér egyik műszerét az E.ON Földgáz Storage Zrt. zsanai telepén. A magyar földgázmezők, a kereskedelmi tárolók és a stratégiai tároló kereskedelmi része zavartalanul táplálja be a földgázt a nagynyomású szállítórendszerbe. A Földgáz Storage Zrt. négy (Zsana, Pusztaederics, Hajdúszoboszló, Kardoskút) föld alatti gáztárolójában a nyáron betárolt gázmennyiség fele még mindig rendelkezésre áll, ez 30,5 százalékos telítettséget jelent. Az E.ON Földgáz Storage jelenleg napi 30 millió köbméter gázt, az ország gázellátásához szükséges mennyiség közel 40 százalékát táplálja a belföldi nagynyomású gázvezetékrendszerbe. MTI Fotó: Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor Forrás: MTI

Villamos energiából és földgázból is több fogyott Magyarországon októberben mint egy évvel korábban, a tavalyinál hidegebb idő miatt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal piacelemzési jelentéseiből.

Az átlagos napi földgázfelhasználás öt százalékkal emelkedett, így meghaladta a kilenc terawattórát (TWh). Az októberi fogyasztás utoljára 2017-ben volt ilyen magas. Ugyanakkor a csúcsnapi 380 GWh fogyasztás mintegy tíz százalékkal maradt el a tavalyi 422 ­GWh-s értéktől. Az októberi emelkedésnek a fűtési szezon elindulása az oka, ezen belül is a lakossági kereslet emelkedésének volt jelentős szerepe.

A tárolók töltöttsége ezzel párhuzamosan valamelyest csökkent, de még így is szinte teljes a kapacitásuk kihasználtsága.

Míg a hónap első felében a betárolás is folyamatos volt, október 11-től már nettó kitárolást regisztráltak. A nettó import az előző havi értékéhez képest 500 GWh-val nőtt, a belföldi nettó termelés 6,3 százalékkal növekedett az előző hónaphoz és 16,8 százalékkal a tavaly októberhez képest. Az utóbbi adat azért kiugró, mert tavaly ugyanekkor, a túlkínálatos piaci viszonyok között nem volt érdemes nagy léptékben termelni, így akkor az elmúlt három év leg­alacsonyabb felhozatalát regisztrálták.

A koronavírus-járvány villamosenergia-fogyasztásra kifejtett hatása ebben a hónapban már kevésbé volt érezhető: Európában összességében 0,3, Magyarországon 3,2 százalékkal volt magasabb a nettó fogyasztás a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

Nagyobb volt a nukleáris és a megújuló erőművek napi átlagos termelése is, és általában nem hátráltatta a belföldi erőműveket tervezett vagy terven kívüli karbantartás.

Magas kihasználtsággal működtek a korszerű gázerőművek, a belföldi áramtermelés 13 százalékát adták, míg a felét a nukleáris, másik 13 százalékát pedig a lignitalapú egységek biztosították. A naperőművek 86–1023 MW között termeltek a napi csúcsokon.

Németország és Franciaország fogyasztása emelkedett, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság fogyasztása csökkent a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva. Októberben az aggregált európai villamosenergia-termelés 1,2 százalékkal elmaradt a tavalyi év ugyanezen időszakától, de emelkedett a szélerőművek kihasználtsága.

A zsanai gáztárolóban is elkezdődött a kitárolás időszaka
Fotó: Rosta Tibor / MTI

A nyári hónapok karbantartásai után javult a francia nukleáris erőművek elérhetősége, bár termelésük még mindig elmaradt a tavalyi szinttől. A szén-dioxid-kvóta csökkenő árai pedig eközben ahhoz is hozzájárultak, hogy a német piacon a tavalyi szintre emelkedett a széntüzelésű erőművek termelése, míg a gáztüzelésű erőművek piaci részesedése jelentősen csökkent.