Vadászpilótának készült, biogomba-termesztő lett belőle

Nagyon sok más sikeres vállalkozóhoz hasonlóan Gyöngyösi Sándor fülöpjakabi biogazda is volt már fent, a csúcson és lent, a padlón, mire megtalálta az útját. A férfi családi vállalkozása ma bio­gyógygomba termesztésével és feldolgozásával foglalkozik, termékei külföldön is ismertek. A vállalkozó bővítené a kapacitást, ehhez pályázati támogatást vennének igénybe.

A gazda nem erőlteti, de örülne neki, ha fiai majd egyszer átvennék a vállalkozást Fotó: Havran Zoltán

A padlóról nehéz volt felállniuk, elölről kellett kezdeniük az építkezést. Újra foglalkoztak zöldségekkel, de megmaradt a gombatermesztés is, de már biogazdálkodásban, a termést pedig a budapesti Biokultúra Ökopiacon értékesítették. Hamar kiderült azonban, hogy nem szabad elaprózni a kapacitást, és csak a gombával kell foglalkozni.

– Később, 2007 környékén találkoztam egy hölggyel a biopiacon, aki azt kérte, hogy termeljek neki ganodermát (pecsét­viaszgombát). Először azt sem tudtam, miről beszél, szinte bolondnak néztem, ma viszont már rendkívül hálás vagyok az ötletért. Neki köszönhetem, hogy a gazdaságom felépült és híres lett – meséli a biogazda.

Széles körű gyógyhatás

Gyöngyösi Sándor azóta folyamatosan fejleszti a vállalkozását, ebben könnyebbséget jelentett a számára, hogy már a korábbi időszakból sok laborral és kutatóintézettel kapcsolatban állt. – Ma még mindig a pecsétviaszgomba köré épül a gazdálkodásunk, de emellett shiitake gombát, gyapjas tintagombát és süngombát is termesztünk biomódon. Ennek oka, hogy egyre több tanulmány jelenik meg a szakirodalomban ezeknek a gombáknak a gyógyhatásáról, amelyekre az alternatív távol-keleti terápiáknál nagyban alapoznak. Emellett más gombák – így déli tőkegomba, nameko tőkegomba és barna csiperke – termesztésével is kísérletezem, amelyek főleg étkezési felhasználásúak – fogalmaz a vállalkozó. Szavai szerint a gyógygombák hatása nagyon széles körű, a pecsétviaszgomba például az immunrendszer karbantartására kiváló, a shiitake gombát a rákterápiában használják, a süngomba a bélrendszer és az agy működésére van jó hatással, a gyapjas tintagomba pedig a cukorbetegség ellen hat.

Kiforrott rendszer

A biogazda kérdésre kifejti, hogy a gazdaságuk kiforrott rendszerben működik, a gombákat szövettenyészeteken, saját laborban tartják fent kémcsövekben. Azután innen szaporítják és termesztik, sok esetben szárítják és fel is dolgozzák.

A termést por alakban árusítják vagy kávéhoz, illetve teához keverik, de készítenek belőle csokoládét és kozmetikumokat is.

Hat állandó alkalmazottal dolgoznak, de a család is kiveszi a részét a munkából: a vállalkozást erősítik Gyöngyösi Sándor szülei, fiai, felesége, de még a húga is. A legnagyobb nehézséget éppen a munkaerőhiány okozza a biogazdának, illetve az, hogy bár a növekedő piac miatt szeretnének kapacitást növelni, nincsenek olyan pályázatok, amelyben minden elemre – a termesztéshez, a laborhoz vagy éppen a feldolgozáshoz – tudnak támogatást szerezni. Ugyanakkor nyitott szemmel járnak, figyelik a pályázati lehetőségeket.

S hogy mit hozhat a jövő? Várható-e, hogy ahogy ő az édesapját, úgy a fiai is követni fogják? Erre ma még nem tudja a választ. Gyöngyösi Sándor nem fogja erőltetni, hogy a fiai egyszer majd vegyék át tőle a vállalkozást, de örülne neki, ha majdan látnának fantá­ziát a bio­gomba-termesztésben. Biztató, hogy a kisebbik fia szakdolgozatának témája éppen a gombaalapanyag-gyártó gépsor volt. Erre – is – lehet építeni.