Felzárkózási pályára állt a régiónk

A V4-országoknak már az uniós csatlakozás és az arra való felkészülés során megindult a felzárkózása az európai életszínvonalhoz. Az elmúlt években pedig a visegrádi régió bizonyult a közösség növekedési centrumának: sikeresek voltak a válságkezelési stratégiák, következetesnek bizonyultak a gazdasági reformok.

Foglalkoztatottság terén javultak a kilátások Fotó: Mirkó István

Míg az Európai Unió (EU) 1990. évi teljes bruttó hazai termékében (GDP) a V4-országok súlya kevesebb mint kettő százalék volt, 2019-re ugyanez a mutató hét százalék fölé kúszott. A 2018-as adatokat figyelembe véve, a kelet-közép-európai régió jó néhány országa esetében már elmondható, hogy a magas jövedelmi kategóriába emelkedett – mutat rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb, A V4-es országok gazdasági súlyának növekedése az EU-ban című elemzésében Pásztor Szabolcs. A szakértő szerint ki kell emelni Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát, amely államok az uniós tagság évei alatt már elérték a nyugati fejlettségi szint mintegy felét. Ráadásul az utóbbi esztendőkben azzal szembesülünk, hogy Európa gazdasági növekedésének motorja mind inkább a visegrádi országokban van.

A 2004-es nagy uniós bővítés óta a V4-ek régiója az EU területének és összlakosságának több mint tíz százalékát adja, rendszerint megközelítőleg hat százalékkal járul hozzá a GDP-alapú uniós gazdasági teljesítményhez; nagyjából nyolc százalékkal a gépjárműiparéhoz és mintegy húsz százalékkal a fontosabb növények termesztéséhez.

Összességében elmondható, hogy az ezredfordulótól kezdődően a közép-európai és balti régió növekedési teljesítménye meghaladta az uniós növekedési teljesítményt.

Bár a látványos bővülés mögött erős bázishatás húzódik meg, a V4-országok egyre nagyobb gazdasági súlyt képviselnek Európán belül. Ez utóbbi alakulása pedig azért is fontos, mert érdemben befolyásolhatja az EU-n belüli kereskedelmi viszonyokat – mutat rá a szakember.

A V4-es régió Európa egyik feldolgozói ipari bázisává vált, és a térség országai rendre aktív külkereskedelmet folytatnak. Jellemzően azonban továbbra sem egymással, hanem külön-külön Németországgal kereskednek. A kereskedelem intenzitása, illetve a V4-ek gazdasági teljesítménye így ma is erősen függ a nyugat-európai, ezen belül pedig a német gazdaság teljesítményétől.

A munkát terhelő adók csökkentése és a foglalkoztatás bővülése is a bérek jelentős emelkedését eredményezte a régiónk országaiban
Fotó: Mirkó István

Korábban a régió átlagkeresetei is rendkívül jelentős lemaradásban voltak az uniós átlagkeresetekkel szemben, azonban 2010 óta a V4-ek bruttó átlagkereset-növekedésének üteme majd kétszerese az eurózóna dinamikájának. Emellett a munkát terhelő adók csökkentése és a foglalkoztatás bővülése is a bérek jelentős emelkedését eredményezte a régió országaiban. Az új típusú koronavírus-járvány tartós gazdasági hatásait nem ismerjük, ám az szinte bizonyosra vehető, hogy a V4-es országokon belül Magyarország az alacsony társasági adókulcsa miatt továbbra is vonzó marad a külföldi befektetők szemében.