Kikerülnek a szürkezónából a lakásfelújítások

Szakmai becslések szerint eddig tízből négy lakásfelújításnál történt számlaadás, idén tízből hétre nőhet az arány az otthonfelújítási program hatására. Ezzel együtt tavalyhoz viszonyítva több tízezerrel nőhet a felújított lakások, házak száma, egy-egy korszerűsítésre pedig átlagosan nagyobb összeget költhetnek a tulajdonosok.

A célvizsgálat szerint tízből kilenc munkavállaló biztosít megfelelő védősisakot, azt azonban a munkavállalók harmada nem használja (képünk illusztráció) Fotó: Teknős Miklós

Erre az évre kétszázezer lakás nagyobb léptékű felújítására és 25 ezer új építésű lakóingatlan kivitelezésére van elegendő országos kapacitás – értesült lapunk az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségétől (ÉVOSZ). A szövetség a tagszervezeteitől kapott adatok, a vállalkozói felmérések és a várakozások alapján úgy összegzett, hogy a felújítási kapacitás növelése 10-15 százalékkal lehetséges éves szinten, ugyanakkor a hatékonyság javulásával arányosan ezek a számok még tovább növelhetők.

A szakszövetség szerint az otthonfelújítási program és hitel bevezetésével nem láthatók még a valós megrendelői igények erre az évre, az azonban biztosnak tűnik – már csak a program iránti nagyfokú előzetes érdeklődést figyelembe véve –, hogy a tavalyihoz viszonyítva több tízezerrel emelkedhet az egy évben felújított lakások, házak száma. Az ÉVOSZ becslései szerint tavaly mintegy 190 ezer lakás felújítására került sor. Érdemes ezeket a számokat közelebbről is megvizsgálni, mivel ezek az arányok az otthonfelújítási programban is hasonlóan alakulhatnak.

E szerint

a lakásfelújítások 25-28 százaléka, vagyis több mint negyedük Budapesten valósult meg.

Nem véletlen, hogy a felújítási kereslet és kapacitás közötti eltérésekből fakadó feszültségek elsősorban a fővárosban és agglomerációjában jelentősek. Tíz felújított ingatlanból hat jellemzően családi ház, négy pedig lakás. Az ÉVOSZ becslése szerint a tavalyi felújítások mintegy negyven százaléka egy-két millió forintból valósult meg. További szintén negyven százalékuk kettő-négy millió forintba, 15 százalékuk négy-nyolc millió forintba került. A fennmaradó ötszázaléknyi felújítás lehetett olyan, amelyre az ingatlan tulajdonosa több mint nyolcmillió forintot költött.

Az otthonfelújítási program hatására ezek az összegek idén feltehetően eltolódnak a magasabb összegek felé.

Huszonötezer új építésű ingatlan kivitelezésére van kapacitás erre az évre a szakszövetség szerint
Fotó: Teknős Miklós

A program révén ugyanis a gyermekes családoknak a kiadások felét, akár hárommillió forintot is megtérít az állam, a számlákkal igazolt munkadíjak és anyagköltségek után fele-fele arányban. Februártól a gyermekesek legfeljebb hatmillió forint kedvezményes hitelt is fel tudnak venni, amelyből az állam előtörleszti a számlákkal igazolt kiadásokat.

A programnak jelentős hatása lehet a gazdaságfehérítésben is.

Az ÉVOSZ régóta „szürkezónaként” beszél a lakásfelújításokról, nem véletlenül: becslésük szerint az elmúlt években a felújítások hatvan százalékánál nem készült írásos szerződés, az elvégzett munkára nem adtak számlát.

Az anyagköltségek háromnegyedét fizethették áfatartalommal együtt a megrendelők. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a program hatására a kivitelezői felújítási szolgáltatásoknál negyvenről hetven százalékra emelkedhet a számlakérés, -adás gyakorlata.