Okosodnak a főváros körüli vasútvonalak

A digitalis megoldások segítik, hogy a korszerű vonatok kifuthassák a formájukat azokon a pályákon, amelyeket már az európai előírások szerint újítottak fel. Az ETCS és a vele szorosan együtt dolgozó GSM-R hálózat lehetővé teszi, hogy az akár óránként 160 is képes járművek felgyorsítsák a mai menetrendet.

Az elmúlt években felújították a székesfehérvári pályaudvart és a teljes vasútvonalat Fotó: MTI

A következő években sorra írhatják át a közlekedési tárcánál a vasúti menetrendeket, mert a felújított vonalakon a korszerű motorvonatok és mozdonyok vontatta szerelvények lényegesen rövidebb idő alatt érnek célba, mint most. Az ok, hogy

sorban üzembe helyezik majd a európai vonatbefolyásoló rendszer elemeit, és akkor a 160 vagy akár 180-200 kilométeres óránkénti sebességre is képes járművek (Flirt és KISS motovonatok, Siemens és Bombardier villanymozdonyok) kihasználhatják a képességeiket.

Persze ehhez kellett a vasúti infrastruktúra hardverének, vagyis a pályák és a járművek korszerűsítése vagy újakra cserélése. De kell a láthatatlan infrastruktúra, a digitális vezérlés használata is.

A vasúti forgalomirányítás alapszabálya, hogy egy adott vonalszakaszon egy időben csak egy vasúti eszköz tartózkodhat. Az idők során sokféleképpen érték el, hogy a mozdonyvezető – a vezér – pontosan tudja, szabad-e előtte a pálya vagy sem.

A vonatbefolyásoló rendszer szenzorai révén érzékeli, hogy a pálya melyik részén van jármű, hogy az merre, milyen sebességgel halad, és ennek megfelelően gyorsítja, lassítja vagy akár meg is állítja a vonatot.

Ismeri a mindenkor érvényes sebességkorlátozásokat is, és azt be is tartatja a vezetővel. A kommunikációs csatorna pedig a GSM-R, amely annyiban különbözik a mindannyiunk által használt mobil kapcsolattól, hogy minden körülmények között működőképesnek kell lennie, és akár 160 vagy 200 kilométeres óránkénti sebességnél sem hagyhat ki egyetlen pillanatra sem.

Az elmúlt években felújították a székesfehérvári pályaudvart és a teljes vasútvonalat
Fotó: MTI

Ennek a hálózatnak a tervezése, telepítése hosszú évtizedek óta zajlik, de most már kézzelfogható eredményhez vezetett. Az ünnepek előtt, a negyvenes számú, Kelenföld – Százhalombatta vasútvonalon helyezték üzembe az új elektronikus biztosítóberendezést, a korszerű utastájékoztatási- és távközlési rendszereket, valamint az ETCS pálya menti alrendszert is telepítették. Az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) elsődleges feladata a vasúti forgalom biztonságának növelése. A Kelenföld–Százhalombatta szakaszra modern, emelt sebességű térköz és állomási elektronikus berendezéseket telepítettek – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF).

A 40a vonalon kiépült a központi forgalomirányító központ (KÖFI), mely lehetővé teszi a vonatforgalom teljes automatizálását, és nyomon követését, továbbá a forgalom egy központból történő irányítását és szabályozását. Az utasok kényelmét valós időben tájékoztató INFO oszlopok segítik és biztonságukat fejlett kamerarendszerek garantálják.

A lépés csak néhány héttel azután történt, hogy üzembe helyezték Magyarország elsőként elkészült ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszerét a Ferencváros és Székesfehérvár közötti vonalszakaszon. A NIF megbízásából 63 kilométer hosszan építette ki a Siemens Mobility. A rendszer előnye, hogy állandó információcserét lehetővé tevő kapcsolatot teremt az állomásokon, valamint a nyílt vonalon telepített és a fedélzeti berendezések között. A mozdonyvezető az utasításokat a nyílt pályán elhelyezett jelzők helyett a vezetőálláson elhelyezett kijelzőn kapja meg.

De nemcsak az egyes járművek vezérlése fontos a vasúti üzemben, hanem a forgalom egész folyamatának a felügyelete is. Ezért nagy jelentőségű, hogy szintén az év végén zárult egy fejlesztés, amivel a vasúti utazás színvonalát, sebességét, hatékonyságát és biztonságát növelték két fontos MÁV-vonalon. Központi forgalomirányító rendszert szereltek a negyvenedik számú vasútvonalon Pusztaszabolcs–Dombóvár, valamint a 120. számú vasútvonal Rákos–Újszász–Szolnok szakaszán.

A központi forgalomirányítással a helyhez kötött jelző- és biztosítóberendezéseket lehet egy központból távolról működtetni. A KÖFI révén nő a hatékonyság és a szolgáltatás színvonala.