Elkészültek a tervek, iparágak átalakítása kezdődhet

Nagy átalakulás előtt áll a hazai energetika és hulladékgazdálkodás, beruházások sora vár tervezésre és megvalósításra. Ezek koordinálását és a lehető legtöbb uniós forrás lehívását, azok optimális felhasználását kapta feladatául Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium január 15-én kinevezett, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az új államtitkár a Magyar Nemzetnek beszélt arról, mit gondol az atomenergiáról az Európai Bizottság, hol tart az Alkotmánybíróság által visszadobott hulladéktörvény és miért szükséges új hatóságot felállítani a hulladékgazdálkodásban.

20210209 Budapest Steiner Attila Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Az Európai Bizottsággal való tárgyalásban van gyakorlata, energetikai témákban, például Paks II ügyében is képviselte a magyar kormányt. Változott a testület véleménye az atomenergiáról?

– Az elmúlt időszakban a klímavédelem meghatározta az uniós tematikát, és úgy látom – szakmai alapon nézve –, akkor a bizottság lényegében elfogadta, hogy a nukleáris energia nélkül a 2050-es klímasemlegességi célokat nem tudja teljesíteni az Európai Unió. Azt is tényként kezelik, hogy az atomenergia az ellátásbiztonságban és a megfizethető áramellátásban kulcstényező. Értelemszerűen nem fogják kötelezően előírni, de megtiltani sem, és megmarad a tagállamoknak az a szabadsága, amelyben maguk állíthatják össze a saját energiamixüket.

– Nőhet még a földgáz jelentősége a kontinensen úgy, hogy fosszilis energiahordozóról van szó, de a karbonsemlegesség a cél?

– Úgy látom, hogy jelentősen megváltozott a földgáz szerepének megítélése. Az Energiaügyi Főigazgatóságnál tulajdonképpen már evidenciaként kezelik: földgáz nélkül nem lehetséges a klímasemleges gazdaságba való átmenet. Mivel az áramtermelésben a földgáz szén-dioxid-kibocsátása harmada a szénének, inkább az előbbit érdemes alkalmazni addig, amíg teljesen kiválthatók lesznek a fosszilis energiahordozók. Ráadásul a gázpiacokon is jelentős integrációs előrelépések történtek az elmúlt időszakban, sokkal jobban, gazdaságosabban működnek. Most, hogy ez megtörtént, nem lenne szerencsés úgy dönteni, hogy mégsem használjuk ki.

– A Mátrai Erőmű átalakításában is szerepel gázüzemű blokk építése. A komplex átalakításba milyen uniós források vonhatók be?

– A dekarbonizációban a Mátrai Erőmű fejlesztésével igen nagyot léphetünk előre, ugyanis a létesítmény az ország szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékáért felelős. Egyúttal nagyon fontos az északkelet-magyarországi régió ellátásában, így amikor lejár a blokkok engedélye, azoknak a kapacitását gáztüzelésű egységek és napelemes rendszerek veszik át, illetve egy kisebb hulladékhasznosító blokk. Kiemelt feladat azoknak a közvetlen és közvetett munkaerő­piaci, valamint társadalmi hatásoknak a kezelése, amelyek a lignittüzelésű erőműegységek leállítása nyomán jelentkeznek. Fontos a munkahelyek védelme, illetve az erőmű ipari park típusú működéséhez szükséges átképzés, hogy a dolgozók igazságos átmenetet éljenek meg. Ehhez hazai és uniós forrásokat is bevonunk, így egy – önerővel együtt – 5,2 milliárd forintos fejlesztési megállapodást kötöttünk meg az Európai Bizottsággal az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja, a LIFE keretén belül. Az Igazságos átmenet alapból is szeretnénk lehívni támogatásokat.

Részben újabb napelemparkokkal pótolják a kapacitásokat
Forrás: Mátrai Erőmű

– Lehet már látni a Mátrai Erőmű átalakításának végösszegét? Mikor kezdődhetnek el a nagyobb közbeszerzések?

– Pontos összeget egyelőre nem lehet mondani. Mivel egy gázzal működő blokk viszonylag gyorsan kivitelezhető, és a lignites blokkok többsége 2025 végéig működhet, előreláthatóan 2022-ben kell kiírni pályázatot, de erről a tulajdonos MVM-csoport dönt.

– A telephely hulladéktüzelésű blokkja helyi szinten segítség, de mi a helyzet a hulladékprobléma kiindulópontjával, az egyszer használatos műanyagok kiváltásával? Mekkora össztámogatást szánnak az iparágnak az átállás segítésére?

– Az egyszer használatos és egyes egyéb műanyag termékek forgalomba hozatalának betiltásában közvetlenül érintett mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltását és kapacitásbővítését a Zöld nemzeti bajnokok program tízmilliárd forintos keretösszegű pályázatával támogatja. Szeretnénk további pályázatokat is indítani, az említett uniós forrásokból erre a területre is nagyobb összeget irányítani.

– Mikorra fejeződhet be az iparág átállása a fenntartható termékek gyártására?

– Ez hosszú folyamat lesz, ugyanakkor már 2023-ban nagyon szigorú és egyre szigorodó új uniós kötelezettségekhez, célszámokhoz kell igazodnunk. Így például 2040-re a lakossági hulladéknak csupán a tizedét ártalmatlaníthatjuk hulladéklerakókban, a többit vagy anyagában, vagy energetikailag kell hasznosítani. Ezért elsődleges az is, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk.

– A hulladéktörvény egy rendelkezését kifogásolta az Alkotmánybíróság. Hogyan áll ez az ügy?

– A tavaszi ülésszakban szeretnénk ezt orvosolni. Az a cél, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amelyben ugyanolyan módon gyűjthető és szelektálható a hulladék Magyarország egész területén. A tervezett szabályozás nem érintené a hulladékhasznosítási piacot, az a jelenleg hatályos szabályozás szerint működne tovább, de bizonyos, a jogszabályban meghatározott hulladékok gyűjtésének és előkezelésének biztosítása 2023-tól egy koncesszor feladata lenne. De mindkét terület számára tervezünk technológiafejlesztést célzó pályázatokat kiírni.

Több értelmet nyer a szelektív hulladékgyűjtés
Fotó: MTI/Kollányi Péter

– A lakosság lelkesen szelektáló része nem veszi jó néven, hogy az újrahasznosítás Magyarországon nem igazán működik, tárolókban áll a kiválogatott alapanyag. Ez megoldódik?

– Éppen e helyzet orvoslása is célja az új rendszer kialakításának. Emellett a most még nem szelektáló állampolgárokat is szeretnénk ösztönözni bizonyos ellenszolgáltatással, például a visszaváltási rendszer bevezetésével. Azt is el kell érnünk, hogy az újrahasznosítható alapanyag minél jobb minőségű legyen, és erre olyan rendszert kell kitalálnunk, ami a lakosságnak nem jelent kényelmetlenséget.

– Folytatódik a Tisztítsuk meg az országot! program? Megtartják a HulladékRadar applikációt?

– A programban 2020–2022 között négy ütemben kerül sor a közforgalmú területek megtisztítására. Az első ütemben a kormány 13 milliárd forintot fordít arra, hogy erdeink, folyóink, vasúti és közúti létesítményeink mentesüljenek az évtizedek óta jogellenesen lerakott hulladéktól. A HulladékRadar applikációt most szeretnénk továbbfejleszteni. Terveink szerint folytatódik az illegális hulladéktelepek felszámolását, valamint kamerarendszerek, kerítések beszerzését támogató nemrég lezárult pályázat, amelyre összesen 370 pályázatot nyújtottak be több mint 5,5 milliárd forint támogatási igénnyel. Szigorúbbá válhat az illegális szemetelés büntetése és a szankciórendszer működtetésére új hulladékgazdálkodási hatóságot tervezünk létrehozni, amely az illegális hulladéklerakás kérdéskörével, a hatósági eljárások lebonyolításával foglalkozik.

– Foglalkoznak már azzal, hogy mit kezd a hulladékgazdálkodás a néhány évtized múlva tömegesen megjelenő, élettartamát letöltő napelemmel?

– Egyelőre ennek a feldolgozására nem látunk nagy kapacitást hazánkban, ezért először kisebb mintaprogramok megvalósítására tervezünk kiírni pályázatokat, és az eddigi nemzetközi jó megoldásokat alapul véve Magyarországon is felépítjük ezt az iparágat.