Az innovatív vállalkozások piacképességének, a piacra jutásuk esélyének erősítését célozza az az új együttműködés, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (SZTNH) kötött – az eseményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára jelentette be kedden.
– Volt értelme bővíteni az előző évtized során a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek forrásait. Ilyen célokra csak tavaly 43 milliárd forinttal több jutott a költségvetésből, mint egy évvel korábban. A tehetség, az ötlet, a magyar kreativitás hasznosulásához ugyanakkor szükség van az őket támogató állami szervezetek összefogására is. Az NKFIH és az SZTNH ezt a segítő hátteret teremti meg számukra – jelezte az államtitkár, aki emlékeztetett arra is, hogy 2020 során bebizonyosodott: az innovatív cégek teljesítenek legjobban a nehéz időkben.

Fotó: MTI/Kormány.hu/Árvai Károly
Mivel a felsőoktatás a kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi) tevékenység kiemelt színhelye – folytatta Schanda Tamás – ezért a magyar egyetemeken a hallgatóknak, a kutatóknak és a piaci szereplőknek fontos együttműködve dolgozniuk. A felsőoktatás fejlesztésére a következő években ezerötszáz milliárd forint jut, de a kormány sok más intézkedéssel is ösztönzi a kfi-tevékenységet. Ilyen a kooperatív doktori program, a nemzeti laboratóriumok létrehozása, a tudományos és innovációs parkok kialakítása, illetve a kfi-bértámogatás.
– A szellemi tulajdon belföldi hasznosítása nemzetstratégiai érdek
– hangsúlyozta Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Elmondta, hogy az egyetemeken, kutatóműhelyekben, vállalkozásokban megszülető ötleteket szellemi tulajdonjogokban kell megjeleníteni, a segítő hátteret pedig támogató szabályokkal, hatósági ösztönzéssel vagy épp adókedvezményekkel ki kell terjeszteni az innovációs értéklánc minden elemére. A hivatal felvilágosító, szemléletformáló programokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy mit érdemes jogi oltalom alá helyezni, és ez milyen előnyöket eredményezhet. Ez azért lényeges, mert
Magyarországon tízezernél több vállalkozás foglalkozik aktívan a szellemi tulajdonaival, ami az összes gazdasági társaság alig három százaléka.
Az egy hónap múlva 125 éves SZTNH a jubileumát kiváló alkalomnak tekinti arra, hogy felhívja a figyelmet a szellemi tulajdonjog jelentőségére, és arra, hogy létrejötte óta Magyarországon több mint kétszázezer oltalmat és szabadalmat jegyeztek be – emelte ki Pomázi Gyula.