Erőteljesebben támogatnák az innovatív magyar cégeket

Nemzetstratégiai érdek a hazai találmányok belföldi hasznosítása és védelme, ennek ösztönzésére született hivatalközi összefogás.

20200521 Budapest A Synlab Hungary KFT elérhetővé tette koronavírus szerológiai antitest vizsgálatot. Fotó: Kurucz Árpád KÁ Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Az innovatív vállalkozások piacképességének, a piacra jutásuk esélyének erősítését célozza az az új együttműködés, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (SZTNH) kötött – az eseményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára jelentette be kedden.

– Volt értelme bővíteni az előző évtized során a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek forrásait. Ilyen célokra csak tavaly 43 milliárd forinttal több jutott a költségvetésből, mint egy évvel korábban. A tehetség, az ötlet, a magyar kreativitás hasznosulásához ugyanakkor szükség van az őket támogató állami szervezetek összefogására is. Az NKFIH és az SZTNH ezt a segítő hátteret teremti meg számukra – jelezte az államtitkár, aki emlékeztetett arra is, hogy 2020 során bebizonyosodott: az innovatív cégek teljesítenek legjobban a nehéz időkben.

A járvány alatt gyorsan összefogott a magyar tudományos élet
Fotó: MTI/Kormány.hu/Árvai Károly

Mivel a felsőoktatás a kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi) tevékenység kiemelt színhelye – folytatta Schanda Tamás – ezért a magyar egyetemeken a hallgatóknak, a kutatóknak és a piaci szereplőknek fontos együttműködve dolgozniuk. A felsőoktatás fejlesztésére a következő években ezerötszáz milliárd forint jut, de a kormány sok más intézkedéssel is ösztönzi a kfi-tevékenységet. Ilyen a kooperatív doktori program, a nemzeti laboratóriumok létrehozása, a tudományos és innovációs parkok kialakítása, illetve a kfi-bértámogatás.

– A szellemi tulajdon belföldi hasznosítása nemzetstratégiai érdek

– hangsúlyozta Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Elmondta, hogy az egyetemeken, kutatóműhelyekben, vállalkozásokban megszülető ötleteket szellemi tulajdonjogokban kell megjeleníteni, a segítő hátteret pedig támogató szabályokkal, hatósági ösztönzéssel vagy épp adókedvezményekkel ki kell terjeszteni az innovációs értéklánc minden elemére. A hivatal felvilágosító, szemléletformáló programokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy mit érdemes jogi oltalom alá helyezni, és ez milyen előnyöket eredményezhet. Ez azért lényeges, mert

Magyarországon tízezernél több vállalkozás foglalkozik aktívan a szellemi tulajdonaival, ami az összes gazdasági társaság alig három százaléka.

Az egy hónap múlva 125 éves SZTNH a jubileumát kiváló alkalomnak tekinti arra, hogy felhívja a figyelmet a szellemi tulajdonjog jelentőségére, és arra, hogy létrejötte óta Magyarországon több mint kétszázezer oltalmat és szabadalmat jegyeztek be – emelte ki Pomázi Gyula.

– A most született együttműködés azért szükséges, mert az utóbbi évek ösztönző, támogató intézkedéseinek köszönhetően a magyar innovációs közösség kibővült, ezzel új szakaszba lépett a belföldi kfi-tevékenység – indokolt az NKFIH elnöke. Birkner Zoltán úgy vélte: az újítások sokkal nagyobb hasznot hajthatnának, ha azokat az eddigieknél hatékonyabban sikerülne megvédeni, és a korábbiakhoz képest több szabadalmi-oltalmi bejegyzés jönne létre a magyar ötletekből.

A támogatásokról szólva elmondta, hogy tavaly a pályázók köre tovább bővült, és a három évvel korábbi kerethez képest megduplázódott a kfi-forrás összege. Az NKFIH meghosszabbította a pályázati határidőket, és 47 milliárd forintot fizettek ki a tervezettnél korábban, hogy segítsék a válság miatt nehéz helyzetbe jutott jelentkezőket.

– Magyarország tavaly különösen nagy eredményeket ért el az egészségtudomány területén, hiszen éppen 2020 legkritikusabb időszakában – az ITM kezdeményezésére – villámgyorsan összefogtak a magyar tudásközösségek, hogy azonnali választ találjanak a legsürgősebb kihívásokra. Az innovációs együttműködés 27 projektet dolgozott ki a jövőben várható járványok előrejelzésére, legyőzésére, gyógyszerek fejlesztésére – méltatta a hazai innovációs szcénát Birkner Zoltán.

Állami támogatás a kutatók béréhez

Február 22-ig hosszabbították meg a jelentkezési határidőt a kutatók bértámogatási programjára. A nemzetközi összevetésben is egyedülálló juttatást a járvány első hulláma után körülbelül 23 ezren kapták meg, az év második felében pedig majdnem ötezer alkalmazottnak összesen négymilliárd forintot kértek a munkaadók – jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, az érdeklődés folyamatos, mostanáig közel négyszáz munkaadó nyújtott be kérelmet. A kfi bértámogatást többek között mérnökök, kutatók, informatikusok, meglévő és újonnan felvett munkavállalók után kaphatják a vállalkozások. A lehetőség az összes ágazatot lefedi, a teljes nemzetgazdaságnak segítséget jelent. A programban három hónapos időtartamra biztosított támogatás egy főre eső összege nem haladhatja meg a havi 318 920 forintot.