Fontos gesztus a munkavállalók felé a garantált bérminimum – a minimálbérrel azonos – négyszázalékos emelése. Juhász Csongor, a Prohuman munkaerő-kölcsönző és HR-szolgáltató vállalati ügyvezetője közleményében azt hangsúlyozta, hogy
üzenetértéke van a munkavállalók felé, hogy a járványhelyzet okozta extrém visszaesés ellenére is bért emelnek a munkaadók. Mindez azt is mutatja, hogy a munkáltatóknak és a szakszervezeti érdekképviseleteknek továbbra is fontos a bérfelzárkóztatás ügye, amelyet a kormányzat is szorgalmaz.
Juhász Csongor felidézte: a kölcsönzött munkavállalók mintegy felét érinti közvetlenül a minimálbérek februártól érvényes négyszázalékos emelése.
A bérminimum emelésének ráadásul a közvetett hatása sem elhanyagolható, mivel legalább ugyanannyi embert érint a magasabb fizetési kategóriákban. Ennek oka, hogy
sok nagyvállalatnál elterjedt gyakorlat, hogy a magasabb kereseti kategóriákban dolgozók bérfejlesztésének mértéke megegyezik a garantált bérminimum változásával.
A tapasztalataink szerint a bérminimum változása valamilyen formában mindig hatást gyakorol a bérskála magasabb szintjeire – mutatott rá a Prohuman.
Kinek jár a garantált bérminimum?
Magyarországon kétféle kötelező legkisebb bér létezik. A minimálbér összegénél – februártól bruttó 167 400 forint – alacsonyabb fizetésért senki sem foglalkoztatható. A munkavállalók nagyon kis része, öt-hét százaléka dolgozik hivatalosan minimálbérre bejelentve.
A garantált bérminimum – februártól bruttó 219 ezer forint –, vagyis a magasabb összegű kötelező legalacsonyabb bér már jóval többeket érint: a közvetlen és közvetett hatása a munkavállalók mintegy felének a keresetét befolyásolhatja. A munkavállaló bére akkor nem lehet alacsonyabb a bérminimum összegénél, ha a munkakör betöltésének a feltétele a középfokú végzettség, amellyel így a munkavállalónak rendelkeznie kell.
