Gond nélkül vészelték át a válságot

– Magyarország, Lengyelország és Románia is a legfontosabb partnereink között vannak – mondta a lapunknak adott interjúban Alekszej Trics, a Belarus traktorgyár marketingigazgató-helyettese. A gyár tavaly a koronavírus-járvány ellenére 32 ezer traktort gyártott le, szinte annyit, mint 2019-ben. A marketingvezető szerint a megbízhatóságot megtartották, de a környezetvédelmi feltételek miatt az árak folyamatosan emelkednek.

A traktorgyár legújabb modelljei kint sorakoznak Fotó: Anton Bendarjevskiy

– A minszki traktorgyár a Belarus nevet viseli. Ezzel az országimázs megformálásában is nyílt szerepet vállalnak?

– Ennek történelmi gyökerei vannak. A Szovjetunió összeomlásáig az unió területén teljesítmény alapján építették ki a traktorgyártást: Minszkben ötven-száz lóerős traktorokat gyártottak, Harkovban százötven lóerős gépeket, Leningrádban (ma: Szentpétervár) a Kirov gyárban kétszázötven és afölötti teljesítményű mezőgazdasági gépeket. A traktorokat központosítva a Traktorekszport értékesítette, amelynek még az Egyesült Államokban és Kanadában is volt irodája. Az egész terméksor együttesen viselte a Belarus márkanevet, annak ellenére, hogy volt traktor, amely Leningrádban vagy Taskentben gurult le a gyártósorról. A Szovjetunió felbomlása után volt egy időszak a kilencvenes években, amikor az MTZ (Minszki Traktorgyár) márkanevet használtuk, de a kétezres években visszatértünk a Belarus brandhez.

– Korábban a világ minden tizedik traktora minszki traktor volt. Hogyan változtak a gyár pozíciói az elmúlt évtizedekben?

– Tavaly 32 ezer traktort gyártottunk le, gyakorlatilag annyit, mint 2019-ben. Ennek a 95 százaléka exportra készült: leginkább Oroszországnak, Ukrajnának, Kazahsztánnak és más országoknak. A 80-130 lóerős traktorok között a régióban gyakorlatilag nincs versenytársunk. Az elmúlt időszakban a gyártmá­nyaink nagyon sikeresek lettek Pakisztánban. Az Európai Unióban évente csaknem kétezer-ötszáz egységet értékesítünk.

A legfontosabb partnereink között van Magyarország, Lengyelország és Románia. Voltak idők, amikor évi háromezer traktort exportáltunk Magyarországra, tavaly a magyar piacon mintegy ötszáz eladott egységgel másodikok voltunk a John Deere 685 értékesített darabja után.

De jelen vagyunk a nyugat-európai országokban is: Németországba például évi száz egységet exportálunk. A verseny kiélezettebbé válik, folyamatosan fejlődnünk kell, hogy megtartsuk a piacot és megfeleljünk az euró­pai elvárásoknak.

– Az európai piacon ugyanakkor leginkább a volt keleti blokk országaiban erősek a pozícióik. Ez a korábbi kapcsolatoknak köszönhető?

– Ezekben az országokban már ismerik a gépeinket, megbíznak bennük, és többet vásárolnak. A nyugati országokban emellett más igények vannak a felszereltséget és a komfortot ­illetően, aminek komoly felára van.

– Milyen nehézségekkel néznek szembe az európai piacokon?

– Korábban a Belarus megbízható és olcsó traktor hírében állt.

A megbízható jelző megmaradt, de a környezetvédelmi feltételek miatt az árunk folyamatosan emelkedik. Minél bonyolultabb egy traktor, annál magasabb az ára.

A környezetvédelmi megfelelőség miatt most Caterpillar motorokkal szereljük fel az EU-ba irányuló traktorokat, ami nagyon megdobja a költségeket. A bennünket motorokkal ellátó minszki motorgyár még nem képes legyártani a legmagasabb környezeti kategóriájú motorokat, bár vannak már kísérleti modelljeik.

Alekszej Trics igazgatóhelyettes szerint a megbízhatóságuk a régi
Fotó: A szerző felvétele

– Tavaly nyáron felmerült, hogy az állam jelentős külső befektetéseket hozna, és alaposan megújítaná, modernizálná a minszki traktorgyárat. Történt ebben előrelépés?

– Van egy nagy projekt az öntöde átköltöztetésére a traktorgyár és Minszk területén kívül 2027-ig. A terv szerint olyan új, korszerű öntöde jönne létre, amely nemcsak a traktorgyárat szolgálná ki, hanem más belarusz vállalatokat is, például a MAZ-t. Ebben környezetvédelmi szempontok is szerepet játszanak. A felszabadított területeken pedig modern összeszerelő üzemeket építenénk fel.

– Hogyan érintette a vállalatot a Covid–19-járvány és a gazdasági válság?

– Gyakorlatilag annyi traktort gyártottunk és értékesítettünk tavaly, mint 2019-ben vagy 2018-ban. A legyártott gépek java része megrendelésre készül, raktáron csak két-háromezer darab várakozik. A válság eddig szerencsére nem igazán volt hatással ránk. Azonban

a koronavírusnak van egy nem várt hatása is – bizonyos nemzetközi szereplők átmeneti kiesése alaposan felnyomta az árakat.

Kína nyersanyagigényét most lényegében csak Oroszország tudja kielégíteni, ami miatt az orosz vasérc hatvan százalékkal drágult – ennek a hatásait csak idén fogjuk megérezni.

Nagyüzem a főváros szívében

A minszki traktorgyár egy csaknem másfélszer másfél kilométer nagyságú területen helyezkedik el, ami nem kevés, főleg ha azt nézzük, hogy a gyár a belarusz főváros belső, keleti részében található. Az összeszerelő üzemekben naponta mintegy száz traktor gurul le a gyártósorról. Az 1946-ban alapított traktorgyár a világ traktorexportjának két és fél százalékát adja, Magyarországon az eladásokban éves szinten a második helyen állnak, az elmúlt hatvan évben a hazánkba importált belarusz traktorok száma meghaladja a százezer darabot. Koronavírus-járvány ide vagy oda, a tizenhatezer embernek munkát adó vállalat zavartalanul működik, és tavaly sem állt le egyetlen napra sem. Több műszakot indítottak, és minden dolgozót védenek a vírussal szemben. Ugyanakkor maga az interjúalanyunk, Alekszej Trics és közvetlen kollégái mind átestek a betegségen még tavaly év végén.